„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre.

Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.

A cikk folytatása

A kormány döntése értelmében az európai uniós polgárok is igénybe vehetik a magyar lakástámogatásokat, ha Magyarországon vállalnak munkát, és rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel.

A lakástámogatást eddig csak magyar állampolgárok vehették igénybe, de az európai uniós csatlakozásuk után Magyarország elfogadta az uniónak azt az alapelvét, hogy szociális kérdésekben egyenlő esélyeket teremt az unió valamennyi állampolgára számára.

Módosult 2008. februárjától a törvény. Lássuk a legfontosabb változásokat.

Februártól a Magyarországon élő uniós polgárok lakástámogatásához már nem a munkaviszony, hanem a tartózkodási engedély a feltétel.
Eddig a Magyarországon munkaviszonnyal rendelkező uniós polgárok mindazon támogatásra jogosultak voltak, mint a magyar állampolgárok, de csak a munkaviszonyuk tartama alatt.

Február 1-től a rendelet a közvetlen (szocpol) támogatást és a kamattámogatást a nem uniós polgároknál is hasonló módon szabályozza. A feltétel a 3 hónapot meghaladó tartózkodási engedély és a magyarországi bejelentett lakóhely.

A jogosultaknak a tartózkodási jogot kell évente, január 31-ig igazolni a banknál. Amennyiben ez 10 éven belül megszűnik, és két hónap elteltével sem kap az illető tartózkodási engedélyt, akkor ugyan az történik, mint ami korábban, a munkaviszony megszűntekor történt. Vagyis a szocpol arányos részét vissza kell fizetni, illetve nem jár a kamattámogatás. Ha utóbb újra kap tartózkodási engedélyt, akkor a 10 évből maradó időre arányosan újra jár a szocpol kedvezmény és feléled a kamattámogatás is, bár ez utóbbira nem a 10 éves terminus, hanem a futamidő vonatkozik.

Támogatott személy fogalma:

• magyar állampolgár és az, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel is rendelkezik
• harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, vagy “hontalan”

Külföldi igénylő esetén változtak a benyújtandó igazolások köre. A közvetlen támogatás igénybevételére a nem magyar állampolgár a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállása alatt akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. Igazolnia kell hivatalos irattal, hogy neki, házastársának, élettársának, gyermekének és együttköltöző családtagjának nincs lakástulajdona a származási országában.

• Büntetőjogi felelősség mellett írásban kell nyilatkoznia, hogy a közvetlen támogatással épített, vásárolt, bővített lakás elsődleges lakóhelyéül fog szolgálni.
• Igazolni szükséges a tartózkodás jogcímét, és a bejelentett szálláshelyet bejelentő lappal, illetve a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel.
• Külföldi igénylő esetén (mind közvetlen támogatás esetén, mind kamattámogatás esetén) a tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig igazolni kell a bank felé. Ha a tartózkodási joga – építés esetén a használatba vételi megadásától, vásárlásnál az adásvételi szerződés megkötését követő – 10 éven belül megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap tartózkodási jogot igazoló okmányt, vagy tartózkodásra jogosító engedélyt, az igénybevett közvetlen támogatás összegének – a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított – arányos részét köteles visszafizetni.
• Jelzáloglevél kamattámogatást és Kiegészítő kamattámogatást külföldi házaspár nem vehet igénybe, azaz legalább egyikük támogatott személy kell legyen. Ha egyedülálló, gyermekét nevelő személy az igénylő, csak támogatott személy lehet.