Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére – közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár.
Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat.
Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.
Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell – szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán.
Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket.
A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.
forrás: portfolio.hu
Négy hónapos csúcsot állított fel ma a forint, az euró ára 277,70-re csökkent. A BUX átlépte a 14 000 pontos határt, utoljára novemberben járt ilyen magasan. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a forint ereje tartós maradhat, a tőzsdén azonban, ahogy szerte a világban, hamarosan véget érhet a száguldás, és lefelé indulhatnak az árfolyamok.
A cikk folytatása
Megjelent a keddi Magyar Közlönyben a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló, a parlament által március 2-án elfogadott törvény, de csak az Európai Bizottság általi elfogadást követő 15. napon lép hatályba.
A törvény két részből áll: az első része szól a készfizető kezességről, míg a második az államháztartási törvényt módosítja úgy, hogy az állam a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott kötvényt szerezhet, és a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az államháztartási törvény módosítása szerdától hatályos.
A lakáskölcsönre az állam akkor vállal készfizető kezességet, ha a hitel felvevője múlt év szeptember 30-án követően vesztette el a munkáját, és álláskeresőnek minősül, vagyis együttműködik a munkaügyi központtal. A konstrukció a következő: két évig nem kell fizetni a havi törlesztő részleteket, azokra a bank áthidaló hitelt nyújt. Ehhez a kölcsön felvevőjének mindössze azt kell vállalnia, hogy havi 10 ezer forintot azért törleszt. Az áthidaló hitel kamata legfeljebb a 3 havi BUBOR lehet. A két év lejárta után az áthidaló hitelt, vagyis az elmaradt törlesztést, 10 éven át – havi részletekben – kell megfizetni. Ha a törlesztési időből kevesebb van hátra 10 évnél, akkor erre “osztja le” a bank a törlesztést. Az áthidaló hitel megkötését szeptember 30-ig lehet kérni a banktól.
Az állam készfizető kezessége akkor következik be, ha az adós nem fizeti a havi 10 ezer forintokat. Ekkor az áthidaló hitelből az eddig az időpontig már a törlesztésre fordított összeget fizeti ki az állam a banknak. Az állami kezességvállalás ingyenes, de csak a 20 millió forintnál kevesebb lakáskölcsön után vehető igénybe. Életbiztosítással kombinált lakáshitel esetén nem a havi 10 ezer forintot, hanem a biztosítási díj megtakarítási összegét kell havonta fizetni két éven keresztül. Ezekhez a szabályokhoz kell az Európai Bizottság jóváhagyása.
A törvény második része módosítja az államháztartási törvényt, és szerdától hatályos. Az új előírás felhatalmazza az államot, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben két dolgot tehessen. Először az MNB által kibocsátott kötvényt szerezhet, másodszor pedig a Magyarország területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Mindkét esetben az állam nevében az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. jár el. A pénzügyminiszter az állam által megvásárolt MNB kötvényeket magyarországi székhellyel rendelkező bankoknak kölcsön adhatja. Akár közvetlenül ad kölcsönt az állam a magyar székhelyű bankoknak, akár az MNB kötvényeket adja nekik kölcsön, elő kell írnia, hogy abból a magyarországi székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásait kell bővíteni.
forrás: hvg.hu
Két év készfizető kezességet vállal az állam a munkanélkülivé vált lakáshiteleseknek
A Pénzügyminisztérium elkészítette azt a törvényjavaslatot, mely az állam által vállalt készfizető kezesség feltételeit részletezi a lakáscélú kölcsönökre vonatkozóan. A terveknek megfelelően az állam közreműködésével legfeljebb két évig csökkenthető a lakáshitelek törlesztőrészlete azoknak az adósoknak, akik önhibájukon kívül veszítették el az állásukat.
A gazdasági- és hitelválság hatására folyamatosan nőnek a lakosság terhei. A devizahitelesek a megnövekedett törlesztőrészletektől szenvednek, de különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, akik még a munkahelyüket is elveszítették. Az állam a készfizető kezességgel elsősorban ezeken a bajba jutott hiteladósokon segítene, hogy a munkájuk után ne veszítsék el még az otthonukat is.
A cikk folytatása
A forint alapú lakás hitel azt jelenti, hogy a bank az ügyfél által felvett lakás hitel összeg tartozását forintban tartja nyílván.
Előnye
A havi törlesztő részlet nem változik, szemben a deviza alapú hitellel.
Hátránya
- Csak meghatározott összeget lehet felvenni lakás hitel formájában, átfutási ideje hosszabb, mint a deviza hitel esetében. (Használt lakás hitel esetében maximum 5 millió forintot, új építésű lakás hitel esetében maximum 15 millió forintot)
- Két évig nem lehet visszafizetni a forint alapú lakás hitelt. Két év utáni esetleges visszafizetésnél pedig magas a büntető kamat (2-4%)
- Az euro bevezetésekor át kell konvertálni a forintot eurora, aminek költsége a hitel felvevőt fogja valószínűleg terhelni.
Használt lakás vásárlásához maximum 5 millió forintig vehető fel államilag támogatott lakás hitel konstrukció. Ha ennél többre van szükség, deviza alapú lakás hitellel oldható meg hitele.
Új lakás vásárlásához maximum 15 millió forintig vehető fel államilag támogatott lakás hitel konstrukció. Ha ennél többre van szükség, deviza alapú lakás hitellel oldható meg hitele.
Hitelfelvételhez legtöbbször szükséges a lakásbiztosítási szerződés megkötése. Az ilyen lakásbiztosítások megkötése pusztán annyiban tér el a normál lakásbiztosításokétól, hogy meg kell jelölnünk a hitelnyújtót, mint kedvezményezettet. A biztosítási szerződésben ilyenkor a hitelnyújtó kedvezményezettként szerepel, ami azt jelenti, hogy egy kár esetén a kártérítés őt illeti meg. A gyakorlatban azonban ezzel a jogukkal csak akkor élnek a bankok, ha nem fizetjük pontosan a részleteket, vagy totálkárt szenvedünk..
Folytatás
Melyik hitelnél érvényesíthető a kedvezmény?
Ha lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra, lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult.
Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető.
A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni.
Abban az esetben azonban, ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.Mekkora a kedvezmény mértéke?
A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között annyiban, hogy eltérő mértékű kedvezményt rendel hozzájuk. A cikk folytatása
Mennyi hitelt kaphatok, egyáltalán kaphatok-e? – merül fel sokszor a kérdés a lakást vásárolni kívánó ügyfelek esetében. A kiélezett hitelpiaci versenyben egyes korábban elutasított igénylõknek is van esélyük ringbe szállni, többeknek azonban elképzelésük sincs a hitelfelvétel folyamatáról és a személyes jövedelmi helyzetükben elérhetõ hitelösszeg mértékérõl. A bankok az ilyen típusú hiteleknél alapvetõen a fedezetet és az igénylõ ügyfelet vizsgálják elsõsorban – áll a Duna House Hitel Centrum elemzésében.
Még ma is elõforduló probléma, hogy egyes igénylõk teljesen irreálisan gondolkodnak saját lehetõségeik tervezésekor, azonban általánosságban fejlõdés látható a hazai pénzügyi kultúrában. A lakáshitelre vágyók közül a többségnek egy fõ kérdése van: kap-e hitelt egy adott lakásra vagy sem, a finomabb részletekkel (kamat, konstrukció, futamidõ) csak ezután foglalkoznak.
Jelentõsen bõvült azonban az elmúlt években a piaci lakáshitelkínálat – a futamidõ ma már rendkívül hosszú idõre, akár 35 évre is elnyújtható, ami havi szinten alacsonyabb kiadásokat eredményez, sok háztartásnak pedig ez a legfontosabb szempontja. Noha az államilag támogatott lakáshitelek terén a közelmúltban nem történt változás, az viszonylag kedvezõ lehetõséget tud biztosítani azoknak, akik élhetnek ezzel a lehetõséggel, bár tudni kell, hogy ezeknél a konstrukcióknál egyes piaci hitelek kedvezõbb feltételeket kínálnak – jelzi Murányi Ákos, Duna House vezetõ elemzõje.
Mit vizsgál a bank?
A jelzálogtípusú hiteleknél a bankok alapvetõen két dolgot vizsgálnak: egyrészt a fedezetet (ami a megvásárlandó ingatlan, vagy ha ez nem bizonyul elegendõnek, az ügyletbe bevont pótingatlant (pótfedezetet), illetve magát az ügyfelet vagy ügyfeleket, akik a hitel szereplõi lesznek. A folyamat a következõképpen néz ki: a bankkal leszerzõdött értékbecslõ megvizsgálja az ingatlant, és megállapít egy forgalmi értéket, ami a tényleges piaci ára a lakásnak. Ennek alapján készül egy úgynevezett diszkontálás, ami megmutatja, milyen áron lehetne az ingatlant gyorsan értékesíteni – ezt az árat likvid menekülési értéknek, vagy hitelbiztosítéki értéknek (HBÉ) is nevezik. A HBÉ jellemzõen 5-20 százalékkal alacsonyabb a forgalmi értéknél.
forrás: index.hu
Mire jó és mi kell hozzá?
Aki ilyen áthidaló kölcsönt igényel, annak a bank lényegében megelőlegez a várható eladási árból egy bizonyos összeget a tulajdonában lévő ingatlan (amiből el szeretne költözni) eladásáig. Így tehát még eladás előtt biztosítható a megvenni/vagy építeni kívánt ingatlan egy része.
Ez a hitelforma tehát egy speciális lakáshitelnek tekinthető, amelyet közvetlenül arra fejlesztettek ki, hogy a költözni vágyókat kisegítse. Ahogy az a lakáshitelek esetében már megszokott, csak 65 évnél fiatalabbak igényelhetik a hitelt, az egyes bankok maguk határozzák meg, hogy milyen iratok szükségesek a hitel igényléséhez. Amire mindenképp szükség lesz, az a tulajdoni lap, valamint az adás-vételi szerződés, melynek ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie, és tartalmaznia kell azt is, hogy a vételár egy része banki hitelből kerül kiegyenlítésre (azaz az ingatlan eladójának erről tudnia kell, és csak akkor folyamodhatunk ehhez a segítséghez, ha megegyeztünk erről az eladóval).
A cikk folytatása
A hitelközvetítők szerepe és az általuk nyújtott szolgáltatás értéke a bankok egyre élesedő hitelpiaci versenyével párhuzamosan nő. A hitelközvetítők létjogosultságát legjobban akkor tudjuk átérezni, ha magunk is hitelt szeretnénk felvenni. A szakértők javaslata: 2-3 évente nézzük meg, nincs-e jobb ajánlat a piacon.
A hitelközvetítő szolgáltatási értéke nem csak új hitelek felvétele esetében realizálható, de meglévő hitelek kiváltása esetén is. A köztudatba még nem épült be teljesen a jelzáloghitelek refinanszírozásának lehetősége, pedig a banki verseny nemcsak az új hitelek kihelyezéséért folyik, jelenthet a meglévő hitelkondícióknál kedvezőbb feltételeket az ügyfelek számára. Az Egyesült Királyságban ez már bevett gyakorlat, 2006-ban az összes jelzáloghitel kihelyezés 60, 2008. első hónapjában 50 százaléka refinanszírozásból származott. A hitelkiváltáskor a meglévő törlesztőrészlet és az új, kedvezőbb törlesztőrészlet különbségét kell szembeállítani a hitelkiváltás egyszeri díjaival, és ennek alapján kiszámítható az az időtartam, amely alatt a refinanszírozás megtérül. A hitelközvetítők segítségével jóval egyszerűbb lesz az ügyintézés is. Azoknak, akik még a 2002. előtti időszak piaci kamatozású, kétszámjegyű kamat mellett felvett hiteleiket törlesztik, feltétlenül érdemes felkeresniük egy hitelközvetítőt.
Egy konkrét példában egy állami kamattámogatás mellett igénybe vett forinthitelt állítunk szembe egy devizahitellel. Feltételezzük, hogy egy 15 millió forintos, 20 éves futamidejű forint hitellel rendelkezünk, amelynek 4 év után a hátralévő tőketartozása 13 millió forint. Ez a forinthitel, jelenlegi kondíciók mellett kalkulálva havi 111 ezer forint havi terhet jelent. Ha ezt a hitelt szeretnénk kiváltani, akkor a hátralévő 13 millió forintra egy devizaalapú hitel 16 évre 96 ezer forintos törlesztőrészletet kínál. Ez havi 15 ezer forintos megtakarítást, egyéves akcióban 82 ezer forintos törlesztőrészletet jelent. Az átváltás költségei – egyrészt a 220 ezer forintos előtörlesztési díj, másrészt az ugyanekkora előzetes költség – a 29 ezer forintos akciós törlesztőrészlet-különbséggel már másfél év alatt megtérülnek.
„Érdemes hitelállományunkat 2-3 évente felülvizsgálni az új banki ajánlatok tükrében, mert időről-időre találhatunk a meglévő kondícióinknál előnyösebb feltételeket”- emelte ki Bánfalvi László.
Hitelközvetítők hazai fejlődési pályája
Magyarországon az 1990-es évek végén kezdett megjelenni a hitelközvetítési szolgáltatás. A szegmens fejlődése szorosan összefügg a jelzálogpiac fejlődésével, fellendülése a lakáscélú állami támogatásokról szóló, 2001. évi kormányrendelethez kapcsolható. Napjainkban csaknem 7 ezer hitelközvetítő cég dolgozik Magyarországon, s az egyéni vállalkozók száma is legalább ennyire tehető. Az Otthon Centrum Hitel Center becslése szerint jelenleg a banki lakossági jelzálog kihelyezések csaknem fele a közvetítőkön keresztül bonyolódik, ami közelít a nyugat-európai szinthez.
Ugyanakkor némi konszolidáció is megfigyelhető már a piacon, a kisebb közvetítők lemorzsolódnak, vagy betagozódnak a nagy hálózatokat működtető cégek alá. A lemorzsolódás legfőbb oka a volumengazdaságosság, azaz a kisebb cégek nem tudják elérni a kritikus méretet. A közvetítői szolgáltatások esetében mindig kulcskérdés a hozzáadott érték, mely elsősorban az ajánlatok egy helyen történő gyors, szakszerű összevetésében ölt testet. A közvetett, de pénzben is kifejezhető szolgáltatási érték a kezdeti költségek, törlesztő részletek közötti különbség, amit a hitelközvetítő a legjobb ajánlat megtalálásával az ügyfélnek megtakaríthat. Egy jelzáloghitel esetén ez a megtakarítás a teljes futamidő alatt elérheti akár a 2 millió forintot is.
A bankok szempontjából is előnyös a hitelközvetítők működése, hiszen termékeiket nemcsak saját kirendeltségeikben kínálhatják, hanem az akár országos hálózattal rendelkező közvetítőkön keresztül, s így több potenciális ügyfelet képesek elérni. A hitelkérelmek előkészítve, a bank által megkívánt tartalomnak megfelelően összeállítva érkeznek a közvetítőktől, ami a bankok számára is egyszerűbb ügyintézést jelent.
Lakáshitelezés Magyarországon
Magyarországon az 1990-es évek végén kezdett megjelenni a hitelközvetítési szolgáltatás. A szegmens fejlődése szorosan összefügg a jelzálogpiac fejlődésével, melynek fellendülése a lakáscélú állami támogatásokról szóló, 12/2001. számú (I. 31.) kormányrendelethez kapcsolható. Kezdetben az állami kamattámogatásos hitelek jelentették a húzó erőt, majd 2003-2004-ben az állami támogatás feltételeinek szigorodásával a devizahitelek vették át a főszerepet. 2004 és 2006 között a devizahitel állomány csaknem megtízszereződött. Fellendülésének hátterében a 2003. végén tapasztalható 11 százalékos forint/svájci frank kamatrés állt, mely csökkent ugyan, de így is 5 százalék fölött maradt, és a deviza hitelek napjainkig is dominálják a jelzáloghitel-piacot. Emellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek gyors felfutása is a banki verseny éleződését mutatja
Az ábra pontos értelmezéséhez tudnunk kell, hogy a hitelállomány növekedése két ellentétes irányú hatás, az új hitelek kihelyezésének és a meglévő hitelállomány törlesztésének eredője. A forint alapú hitelállomány jóval idősebb, tehát a tőketörlesztés részaránya az annuitásból eredően magasabb, illetve e hiteleknél jelentős szerepe van a futamidő lejárata előtti hitelkiváltásnak. Így lehetséges, hogy a növekmény negatív irányú. A devizahitelek esetében az állomány frissebb, a tőketörlesztés részaránya jóval alacsonyabb, többek között a futamidő kezdetén gyakran csak kamatfizetéssel járó konstrukciók miatt. A deviza alapú hitelnövekményeket ráadásul az árfolyamváltozás is befolyásolja, mivel a bankok MNB-árfolyamon, forintban tartják nyilván deviza alapú hitelállományukat.
forrás: hvg.hu
