A magyar hitel és személyi kölcsön piacon ritkán találkozik az ember olyan újdonságokkal, amik azonnal megragadják a figyelmét. Az ajánlatok többsége nem sokban tár el egymástól, mindenki ugyanazokat a már-már unalomig megszokott konstrukciókat kínálja és ugyanazokat az akciókat variálja. Nem csoda, ha az emberek figyelme lankadni kezd a sok-sok egyforma kölcsönhirdetés láttán.

Szerencsére időnként azért fel-felbukkan egy-egy különleges, figyelemre méltó ajánlat.

A cikk folytatása

A kölcsön célja lakóingatlan bővítése. Bővítésnek minősül a meglévő lakás beépített térfogatának a lakásfunkcióval összefüggő vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében építési engedéllyel végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).

A kölcsön céljának megítélésekor az építési hatóság engedélyének tartalma az irányadó. Ha a bővítésre kiadott engedély új, önállóan forgalomképes lakás kialakítására vonatkozik, akkor a kölcsönkérelmet lakásépítési kölcsönként kell benyújtani, és feltételeire a lakásépítési kölcsönre vonatkozó tájékoztatóban leírtak az irányadók. A cikk folytatása

Milyen célra használhatja a lakásvásárlási kölcsönt?

Kölcsöntípustól függően, vehet használt vagy új építésű lakást, családi házat, amihez – amennyiben a feltételeknek megfelel – akár közvetlen támogatásokat is igényelhet:

• szoc.pol.,
• fél szoc.pol.,
• otthonteremtési támogatás,
• akadály-mentesítési támogatás

Államilag támogatott és piaci kamatozású lakásvásárlási kölcsönök

Az államilag kamattámogatott kölcsönök fajtái: jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatásos.

E két kamattámogatási formához, amennyiben a feltételeknek megfelel állami kezességvállalás melletti hiteleket is lehet igényelni (Fészekrakó-, közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, katonáknak stb. szóló hitel). Az állam által nyújtott kamattámogatás miatt ezen hitelek kamatozása kedvezőbb, de számos jogszabályi feltételnek meg kell felelni ebben az esetben.

A cikk folytatása

Milyen célra igényelhető a bővítési kölcsön?

• államilag támogatott kölcsön esetén: olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen az igénylő tulajdonában lévő lakás legalább egy lakószobával bővül és az ingatlan ötven százalékot elérő arányban az igénylő tulajdonában lesz
• piaci hitel esetén: olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen a lakás alapterülete bővül

Milyen célra igényelhető a korszerűsítési kölcsön?

• Államilag támogatott kölcsön esetén a lakás komfortfokozatának növelése érdekében az alábbi célokra:
  - víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése
  - fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs
  - központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is
  - az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang- illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése
  - a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

• Piaci kamatozású kölcsön esetén a fentiektől eltérő korszerűsítési célokra is igényelhető a kölcsön (pld: átalakítás, lakásfelújítás).

Kedvező feltételek forintban is!

• A kölcsönt igényelheti kedvező állami kamattámogatással, de kiegészítheti költségeit piaci kamatozású kölcsönnel is.
• Igényelhető kölcsönösszeg:
  - államilag támogatott kölcsön esetén az igényelhető legkisebb kölcsönösszeg 1 millió forint, a legmagasabb pedig 5 millió forint;
  - piaci kamatozású kölcsön igénylése esetén akár 60 millió forintot is vehet fel!
• A futamidő államilag támogatott kölcsön igénylése esetén: 7-től 20 évig terjedhet, piaci kamatozású kölcsön esetén pedig 2-től 30 évig, az Ön választása szerint.
• Pótingatlan bevonásával akár az építési költségek100%-át is kölcsönből fedezheti.
• Igényelheti már minimálbérrel is.
• Hitelfolyósítási díjat csak jóváhagyott kölcsönigény esetén kell fizetnie.
• Amennyiben jogosult rá, lehetősége van közvetlen támogatások igénybe vételére is, mint pl. lakásépítési kedvezmény (szoc.pol.), bővítés esetén félszoc.pol.

THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról tájékoztat, hogy mennyibe is kerül a hitel. A rendkívül sokat reklámozott, házhoz hozott készpénzt ígérő pénzintézetnél például 400-600 százalék közötti (ez már nyugodtan nevezhető uzsorakamatnak), de jelenleg a rövid távú kölcsönöknél jellemzően 25-30 százalék körül mozog, míg a hosszú távra, ingatlanfedezet mellett adott hiteleknél egyszámjegyű.

De vajon tényleg annyit fizetünk-e kölcsönünkért, mint amennyit a THM mutat? – tette fel a kérdést tanulmányában a Central European Credit elemzője, majd válaszolt is rá.

A kamat és költségei

A vonatkozó kormányrendeletben a következő definíciót találjuk: „a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.” Tessék? A THM tehát egy olyan éves kamatláb, amely a szűkebb értelemben vett kamathoz hozzáadja az egyéb, a hitelfelvételt terhelő költségeinket is (mint hitelvizsgálati díj, a szerződéskötési díj, az értékbecslés díja) és ezt vetíti rá százalékosan a felvett illetve a visszafizetendő összegre.

Akciós hitelkamat! – olvashatjuk számos bank reklámjában. S a kamatláb valóban alacsony, sőt, még a hirdetés alján szereplő THM értéke is. Mielőtt azonban rohannánk felvenni a hitelt, érdemes egy számítást elvégezni. Vagyis megnézni, hogy a kamatláb meddig akciós (jellemzően csak a visszafizetés első évében), amihez adjuk hozzá a kezelési költséget, nézzük meg a THM-et. Majd vegyük sorra ugyanezeket az értékeket az akciós időszak utánra, és ekkor rendre kiderül, hogy a 12 hónap után a kamatláb minimum 5 százalék (ha az akció alatt például 3 volt), a kezelési költség is nő 1-2 százalékponttal, és természetesen így a THM is a kezdeti akciós időszak után a normál időszakban legalább 3-4 százalékkal magasabb.

Hiszen a banki reklámban szereplő THM akciós kamattal és kezelési költséggel került kiszámításra. Így az első évre például 70 ezerre kiszámolt havi törlesztőrészlet is minimum 88-89 ezerre nő. A THM korábbi szabályozása ugyanis (a nem kellően pontos definíció miatt) a hitelnyújtók számára lehetővé tette, hogy hirdetéseikben olyan THM-et tüntessenek fel, amely csak egy kezdeti, akciós időszakra vonatkozó kamatlábbal és kezelési költséggel számol. A 2008. február 1-jével hatályba lépő új rendelet szerint azonban a finanszírozókat a THM kiszámítására a hitel teljes futamidejére vonatkozóan kötelezi. Vagyis nézzünk a reklám mögé!

Általában félrevezető, ha csupán az éves kamatláb és kezelési költség alapján döntünk. Mindenképpen vegyük figyelembe az egyszeri díjakat is! Miért nem elég, ha a THM-et nézzük? Mert az nem veszi figyelembe egyebek között: az önerő nélküli (vagy alacsony önerős) hitelkonstrukció esetében a hitelfedezeti biztosítás díját; a banki tranzakciós költségeket (számlavezetési díjat, konverziós díjat stb.), az esetleges előtörlesztési díjat, a szerződésmódosítási díjat, a késedelemhez kapcsolódó költségeket (késedelmi kamat, felszólítás díja stb.) melyeket persze nem feltétlenül fizetünk meg, így ezeket a THM elméletileg sem tudja figyelembe venni, de mi magunk jó ha számolunk vele.

S még egy jó tanács: ne tévesszen meg senkit a számtalan, különböző elnevezésű banki díj. A hitelfelvételhez kapcsolódó összes felmerülő költségről előzetesen, írásban kérjünk tájékoztatást, és kérdezzünk rá, hogy a THM számításánál mit is vettek figyelembe.

Forrás: Ingatlanmagazin.com