Melyik hitelnél érvényesíthető a kedvezmény?

Ha lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra, lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető.

A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni.

Abban az esetben azonban, ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.Mekkora a kedvezmény mértéke?

A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között annyiban, hogy eltérő mértékű kedvezményt rendel hozzájuk. A cikk folytatása

Lakásvásárlási kedvezmény használt lakóingatlan megvásárlásához akkor igényelhető, amennyiben az igénylő három vagy több gyermeket tart el, és a 2001. augusztus elsején az igénylő vagy az együttköltöző eltartott gyermekeinek együttesen legalább 50 %-os tulajdonában lévő lakása értékesítésével, helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakást vásárol. A cikk folytatása

Lakáscélú közvetlen (vissza nem térítendő) állami támogatások, lakásépítési kedvezmény (szocpol), – fiatalok otthonteremtési támogatása.

A közvetlen támogatások meghatározása, igénylési célok

Közvetlen támogatások alatt a vissza nem térítendő állami támogatásokat értjük. A támogatásra való jogosultság személyi feltételeinek meglétét az állandó lakóhely szerinti jegyző igazolja. Nem támogatott személyi külföldi vagy hontalan esetében a támogatás igénybevételéhez a Gazdasági Minisztérium engedélye szükséges, azonban ha a házastársak egyike támogatott személy a közvetlen támogatás külön engedély nélkül is igénybe vehető.

Feltételei:

• hitel nélkül, önállóan is igényelhetőek,
• e támogatásokat csak egy alkalommal lehet igénybe venni,
• a saját erő meglétét és felhasználását kiemelt figyelemmel kell ellenőrizni, valamint
• csak méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakás építéséhez/ vásárlásához (korlátozott esetben bővítéshez és lakáscseréhez) lehet igénybe venni.
• A támogatásra való jogosultságnak ill. annak mértékének megállapítását vásárlás esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés megkötése után 120 napon belül, építés/bővítés esetén használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni. Aki eddig az időpontig nem élt a kedvezmény igénybevételének lehetőségével, utána már nem tarthat rá igényt!

A közvetlen támogatásokat csak abban az esetben veheti igénybe, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs. Ebbe beleszámít a gazdasági társaságba vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, illetve az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól eltérően használt lakás is.

Ez alól kivételt képez:

• ha olyan lakás legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van az együtt költözők tulajdonában, amit öröklés vagy, tulajdonközösség megszüntetése útján szereztek vagy
• a lakás lebontását az önkormányzat elrendelte vagy engedélyezte, vagy
• 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került a tulajdonukba és a haszonélvezője benne lakik, vagy
• a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén, haszonélvezettel terhelten került a tulajdonukba és a haszonélvező benne lakik.

A közvetlen támogatások nyújtásának további feltétele, hogy az igénylő a támogatás nyújtásáról szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásának eladási árát (csökkentve az azt terhelő és visszafizetett lakáscélú hitel összegével) az építési költség (vételár) kiegyenlítésére maradéktalanul felhasználja.

A támogatások jogszerű felhasználásának biztosítására az építkezés időtartalmára és a használatbavételi engedély megszerzésétől, illetve az adásvételi szerződés megkötésétől számított 10 évre a Magyar Állam javára jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba a hitelcéllal érintett ingatlanra. A támogatást folyósító pénzintézet kérelmezi a bejegyzést.

Amennyiben a tulajdonos 10 éven belül (fiatalok otthonteremtési támogatása esetén 5 éven belül) az érintett lakást lebontja, elidegeníti, lakáscéltól eltérő módon hasznosítja, a támogatásokat vissza kell fizetni, kivétel ez alól, ha az elidegenítésből származó bevételt lakáscélra használja fel. Ez esetben a lakás fekvése szerinti jegyző engedélyével a visszafizetési kötelezettség 1-3 évre felfüggeszthető.

Forrás: Wikipedia