Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna irányadó kamatának 1 százalékos mértékén.
A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni – emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.
A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben – írja a Takarékbank kommentárja.
forrás: napi.hu
Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását – írja Orosz Dániel, az AXA csoport Magyarország stratégiai tanácsadója arról, vajon miért nem követik a frank alapú hitelek kamatai a svájci kamatcsökkentést. Az elemzést az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
Drasztikus svájci monetáris lazítás
A kormány még a héten benyújtja a Btk. módosítására vonatkozó javaslatát az Országgyűlésnek, amellyel ismét bevezetnék az uzsora-bűncselekmény fogalmát – idézi az MTI Draskovics Tibor igazságügyi minisztert.
Kifejtette: a bűncselekmény elkövetése akár három év szabadságvesztéssel is sújtható lenne, bűnszövetkezetben való elkövetésért pedig öt év járna. A szaktárca ezzel egyidejűleg több ponton kezdeményezi a polgári törvénykönyv módosítását is
Forrás: MTI
THM. Banki hirdetések apró betűs rövidítése. Az ezt követő százalékos számérték arról tájékoztat, hogy mennyibe is kerül a hitel. A rendkívül sokat reklámozott, házhoz hozott készpénzt ígérő pénzintézetnél például 400-600 százalék közötti (ez már nyugodtan nevezhető uzsorakamatnak), de jelenleg a rövid távú kölcsönöknél jellemzően 25-30 százalék körül mozog, míg a hosszú távra, ingatlanfedezet mellett adott hiteleknél egyszámjegyű.
De vajon tényleg annyit fizetünk-e kölcsönünkért, mint amennyit a THM mutat? – tette fel a kérdést tanulmányában a Central European Credit elemzője, majd válaszolt is rá.
A kamat és költségei
A vonatkozó kormányrendeletben a következő definíciót találjuk: „a THM az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.” Tessék? A THM tehát egy olyan éves kamatláb, amely a szűkebb értelemben vett kamathoz hozzáadja az egyéb, a hitelfelvételt terhelő költségeinket is (mint hitelvizsgálati díj, a szerződéskötési díj, az értékbecslés díja) és ezt vetíti rá százalékosan a felvett illetve a visszafizetendő összegre.
Akciós hitelkamat! – olvashatjuk számos bank reklámjában. S a kamatláb valóban alacsony, sőt, még a hirdetés alján szereplő THM értéke is. Mielőtt azonban rohannánk felvenni a hitelt, érdemes egy számítást elvégezni. Vagyis megnézni, hogy a kamatláb meddig akciós (jellemzően csak a visszafizetés első évében), amihez adjuk hozzá a kezelési költséget, nézzük meg a THM-et. Majd vegyük sorra ugyanezeket az értékeket az akciós időszak utánra, és ekkor rendre kiderül, hogy a 12 hónap után a kamatláb minimum 5 százalék (ha az akció alatt például 3 volt), a kezelési költség is nő 1-2 százalékponttal, és természetesen így a THM is a kezdeti akciós időszak után a normál időszakban legalább 3-4 százalékkal magasabb.
Hiszen a banki reklámban szereplő THM akciós kamattal és kezelési költséggel került kiszámításra. Így az első évre például 70 ezerre kiszámolt havi törlesztőrészlet is minimum 88-89 ezerre nő. A THM korábbi szabályozása ugyanis (a nem kellően pontos definíció miatt) a hitelnyújtók számára lehetővé tette, hogy hirdetéseikben olyan THM-et tüntessenek fel, amely csak egy kezdeti, akciós időszakra vonatkozó kamatlábbal és kezelési költséggel számol. A 2008. február 1-jével hatályba lépő új rendelet szerint azonban a finanszírozókat a THM kiszámítására a hitel teljes futamidejére vonatkozóan kötelezi. Vagyis nézzünk a reklám mögé!
Általában félrevezető, ha csupán az éves kamatláb és kezelési költség alapján döntünk. Mindenképpen vegyük figyelembe az egyszeri díjakat is! Miért nem elég, ha a THM-et nézzük? Mert az nem veszi figyelembe egyebek között: az önerő nélküli (vagy alacsony önerős) hitelkonstrukció esetében a hitelfedezeti biztosítás díját; a banki tranzakciós költségeket (számlavezetési díjat, konverziós díjat stb.), az esetleges előtörlesztési díjat, a szerződésmódosítási díjat, a késedelemhez kapcsolódó költségeket (késedelmi kamat, felszólítás díja stb.) melyeket persze nem feltétlenül fizetünk meg, így ezeket a THM elméletileg sem tudja figyelembe venni, de mi magunk jó ha számolunk vele.
S még egy jó tanács: ne tévesszen meg senkit a számtalan, különböző elnevezésű banki díj. A hitelfelvételhez kapcsolódó összes felmerülő költségről előzetesen, írásban kérjünk tájékoztatást, és kérdezzünk rá, hogy a THM számításánál mit is vettek figyelembe.
Forrás: Ingatlanmagazin.com
Dráguló banki hitelkamatok idején menedéket jelenthetnek a szerényebb tarifájú, devizaalapú konstrukciók a vállalkozásoknak, de jó előre gondoskodni kell az árfolyamkockázat kivédéséről. A vállalkozói szférában sokan bizonyára fel voltak készülve arra, hogy a jegybanki alapkamatok emelése nyomán nőhet a törlesztés. Arra viszont nem, hogy az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság következményeképpen a bankok egymással szemben is gyanakvóvá válnak. Ez üzletileg arra vezet, hogy egymásnak is drágábban adnak forrást, s ennek többletköltségét azután a kapott pénzből hitelező pénzintézetek továbbhárítják a vállalati ügyfelekre. A kicsik a devizaalapút kedvelik E helyzetben sok kis cég a forintalapúnál olcsóbb devizahitelek felé fordulhat, ráerősítve egy, már évek óta tartó folyamatra. A mikro-, kis- és középvállalkozások tavalyi, összesen közel 3500 milliárd forintnyi hitelállományán belül például az éven túli kölcsönöknél közel kétharmados a devizaalapú konstrukciók volumene – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) friss adataiból. Az éven belüli hiteleknél viszont (bizonyára a Széchenyi-kártya masszív jelenléte miatt is) fordított a helyzet: itt összeg szerint a forintos megoldások vannak 70 százalékos túlsúlyban. Ami a cégek méretét illeti, meglepő módon a mikrovállalkozásoknál vesznek fel több devizahitelt, mint forintosat, míg a nagyobb cégeknél még fordított a helyzet. Nem kiszámítható Érzékenyen érintheti a devizában eladósodott vállalkozásokat, hogy 2008-ban az euró forintárfolyama rövid időszakokra jelentősen a tavaly mért legmagasabb szint fölé emelkedett, s a hazai deviza „árfolyam-libikókára” ült. „Ennek hatására megugrott az árfolyamkockázatot fedezni akaró vállalati ügyfeleink száma” – mondja Galla Péter, az MKB Bank szakértője. Aki devizahitelt vesz fel (s nincs meg a természetes fedezettsége, tehát rendszeres bevétele például egy vevő partnerétől az Európai Unióban vagy Svájcban), az a jóval olcsóbb hitelköltség fejében kockázatot vállal. Kockázatos üzletek Ha mozdul az árfolyam, banki törlesztése jelentősen változhat, s ez megnehezíti a cash-flow-tervezést. Az exportőrvállalkozások váratlan forinterősödésnél kevesebb hazai pénzre tudják átváltani kiszállított árujuk euróban, frankban kapott ellenértékét. Az importőröket épp a gyenge hazai pénz fenyegeti, hiszen újabb vásárlásaikhoz több forintot átváltva kapnak ugyanannyi külhoni valutát. „Nemrég 60 millió forintot veszített el az árfolyamváltozás miatt egyik, egymilliárd forint éves árbevételű ügyfélcégünk, amely addig semmilyen módon sem védekezett az árfolyamrizikó ellen, pedig tevékenysége négyötödrészt exporthoz kötődött” – meséli Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója. Az érintett vállalkozás 2006 augusztusában, az akkor csúcson lévő 280 forintos euróárfolyam idején kötött szerződést külhoni vevőjével úgy, hogy az euróban fizet. Mire a kiszállítás megtörtént, az árfolyam jócskán lezuhant, ez okozta a veszteséget.
forrás: Figyelő online
4millió Ft(lakáscélú)hitelt szeretnék fölvenni a lehető legkedvezőbb fetételekkel. Hosszú lejárat, alacsony törlesztés, minimum haláleseti biztosítással egybekötött lenne a legkedvezőbb. Már annyi féle ajánlatot kaptam, hogy nem tudok dönteni. Melyikben hol az “apró betű”, hol a buktató. Mi az amire föltétlen oda kell figyelnem mielőtt megkötöm a szerződést? Árfolyam, kamat, kezelési ktg?
