Kamatemelési ciklus?
Több tényező is a kamat emelkedésének az irányába mutat, egyrészt az USA jelzálogpiaci válság miatt is emelkednek a kamatszintek (vége az olcsó hitelek időszakának).
Másrészt kamatemelési ciklusban vannak a világon a jegybankok.
A Napi Gazdaság szerint:
Több hitelintézetnél is elképzelhető a devizakölcsönök kamatának emelése, annak ellenére, hogy legutóbb a svájci jegybank már változatlanul hagyta az irányadó kamatot. Korábban azonban több olyan svájci kamatemelés is történt, amit a magyar bankok nem érvényesítettek.
Ez azért lehet ilyesztő sokak számára, mert a legnagyobb népszerűségnek örvendő devizahitelek körében várható kamatemelés, ezt még tetézi az árfolyamkockázat.
A hitelfelvevők több mint 90%-a devizában adósodik el, ezért a többséget kellemetlenül érintheti a törlesztőrészletek emelkedése.
Ami igazán veszélyezeti az adósok hiteltörlesztő képességét, hogy a devizahiteleket sokan túlfeszített büdzsére alapozzák, tehát fillérre pontosan kiszámolják, hogy mennyit tudnak fizetni, és nem hagynak tartalékot a családi költségvetésben, ami komoly borulást okozhat.
Ami nem látszik első pillanatban, hogy a devizahitelnél a folyósításkor és a törlesztéskor is meg kell fizetni a deviza átváltás költségét, ami a vételi és eladási árfolyamkülönbségben jelentkezik.
Gyakorlatilag, ha 10 millió Ft hitelt felveszünk, akár 10,3 millió forintra is rúghat a tartozásunk ennek a bújtatott költségnek a következtében.
Magyarországon vigyázni kell a jen alapú hitelekkel
A Pénzügyi Stabilitási Bizottság szokásos negyedéves ülésén a Pénzügyminisztérium (PM), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), valamint az MNB képviselői a pénzügyi stabilitással kapcsolatos aktuális kérdések áttekintése, a kockázatok értékelése során különösen két területtel foglalkoztak – derül ki a jelentésből -, az amerikai jelzálogpiaci válság tanulságaival és a Magyarországon beindult japán jen alapú hitelezéssel. Az utóbbival kapcsolatban a résztvevők egyhangúlag úgy ítélték meg, hogy az új devizanemben való hitelezés fölveti a rendszerszintű kockázatok esetleges növekedésének veszélyét, ezért szükségesnek tartották a helyzet részletesebb vizsgálatát.
Farkas István, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke az MTI-nek adott keddi nyilatkozatában ugyancsak arra figyelmeztetett: az amerikai jelzálogpiaci válsághoz vezető jelenségekhez hasonló elemek az itthoni piacon is jelen vannak. A jen alapú hitelezéssel kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a jen árfolyamának, kamatának mozgása az európai intézmények – és főleg a hitelfelvevők – számára nehezen előre jelezhető, ezért nagyobb a visszafizetési kockázat is. Az elnök jelezte: ha a jenhitelek bizonyos arányt meghaladnak egy hitelintézet lakossági állományán belül, várhatóan magasabb tőkefedezettségi/ tartalékolási kötelezettséget írnak elő az ebben érdekelt intézményeknek.
(forrás:origo.hu)
Nem hiába tiltották be a jen hiteleket Ausztriában, az átlagon felüli kockázat miatt.
Ezért érdemesebb inkább euróban vagy svájci frankban hitelt felvenni.
Már most az árutőzsde felé fordultak a befektetők. Ha ez folytatódik, és a részvénypiacon beindul a korrekció, akkor lehet hogy a jen árfolyama is hirtelen erősödni kezd, ha a befektetők visszaváltják az olcsón felvett több 100 milliárd dollárra rúgó jen hiteleket.
Azért vannak figyelemre méltó apróságok az OTP ajánlatában:
- az akciós kamat csak egy évig érvényes
- az ingyenes devizanem váltás forinton keresztül vételi árfolyamon történik, tehát nem annyira van ingyen
- az emberek akkor fognak más devizára áttérni, amikor az éppen a legkedvezőtlenebb. (Hiszen az előnytelen árfolyamnál lesz nagy a havi teher és ekkor változtatja meg a teljes tőke devizanemét, tér át pl. CHF-re: ez drága tanulópénz lesz…)
forrás: bankweb.hu fórum
Jen hitellel az is előfordulhat, hogy egyik nap 160 Ft-ra ébredek a japán jennél, a másik nap pedig 200 Ft-ra. Ha gyorsan változtatni akarok ebben a helyzetben, azt nem tehetem meg. Jó előre be kell jelenteni a banknak a váltást, 2 héttel. Utána pedig az átváltási költség elviszi az eddig nyereségemet. Tehát duplán kell átváltani, nem YEN/CHF az átváltás, hanem YEN/Ft Ft/CHF ami megint csak költséget termel.
Igaz, hogy akkor se könnyű a bankváltás, ha másik bank hitelét választjuk. Meglehetősen kötve vannak ma az emberek a bankokhoz. Ráadásul mire az igazi feltételekkel tisztában leszünk, már kidobtunk egy csomó pénzt a hitelre, folyószámlára, stb. Egyik ügyfelem is is jenben indította el a hitelfelvételi procedurát és menet közben változtatott a dolgon, amikor kiderült 1-2 apró turpisság.
A jen hitelnek az is a nagy problémája, hogy olyan pénzügyi tanácsadó kellene az ügylet megkötése előtt és után, aki ért a világpiaci folyamatokhoz. Az egyébként nagyon kedves és segitőkész ügyintézők ehhez nem fognak érteni. Az ügyfél csak a kedvező kamatot látja.
Miért jegyez be az OTP 160%-os jelzálogterhet az ingatlanra a jenhitelnél?
A 160%-os jelzálogteher azt jelenti, hogy az OTP sem tudja, hogy mennyire mozdulhat el a jen árfolyama. Tehát nagyobb arányú terhet jegyeztet be az ingatlanra, hogy mindenképpen tudja érvényesíteni a követelését (egy jelzáloglevélnél ez alapkövetelmény). Tehát a bank többet nem követelhet, mint amennyi a tartozás, viszont ha az árfolyam elmozdul, akkor forintban jóval többet kell visszafizetni.
Jen hitel vagy svájci frank hitel a jobb?
Nehéz a két ajánlatot összehasonlítani, de nekem úgy tűnik, hogy ha nem a kezdeti akciós időszakot nézem, akkor alig jobb az OTP, tehát az árfolyamkockázat miatt a CHF hitelt választanám.
“Én azt hiszem ezzel a japán yenes hitellel nem kellene befürdetni nagyon sok embert.”
forrás: bankweb.hu fórum
