Mire jó és mi kell hozzá?
Aki ilyen áthidaló kölcsönt igényel, annak a bank lényegében megelőlegez a várható eladási árból egy bizonyos összeget a tulajdonában lévő ingatlan (amiből el szeretne költözni) eladásáig. Így tehát még eladás előtt biztosítható a megvenni/vagy építeni kívánt ingatlan egy része.
Ez a hitelforma tehát egy speciális lakáshitelnek tekinthető, amelyet közvetlenül arra fejlesztettek ki, hogy a költözni vágyókat kisegítse. Ahogy az a lakáshitelek esetében már megszokott, csak 65 évnél fiatalabbak igényelhetik a hitelt, az egyes bankok maguk határozzák meg, hogy milyen iratok szükségesek a hitel igényléséhez. Amire mindenképp szükség lesz, az a tulajdoni lap, valamint az adás-vételi szerződés, melynek ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie, és tartalmaznia kell azt is, hogy a vételár egy része banki hitelből kerül kiegyenlítésre (azaz az ingatlan eladójának erről tudnia kell, és csak akkor folyamodhatunk ehhez a segítséghez, ha megegyeztünk erről az eladóval).
A hitelt igényelheti minden 18. életévét betöltött cselekvőképes, devizabelföldi természetes személy, aki legalább minimálbért, vagy minimál nyugdíjat tud igazolni és megfelelő ingatlanfedezetet tud felajánlani. A cikk folytatása
Jen hitellel az is előfordulhat, hogy egyik nap 160 Ft-ra ébredek a japán jennél, a másik nap pedig 200 Ft-ra. Ha gyorsan változtatni akarok ebben a helyzetben, azt nem tehetem meg. Jó előre be kell jelenteni a banknak a váltást, 2 héttel. Utána pedig az átváltási költség elviszi az eddig nyereségemet. Tehát duplán kell átváltani, nem YEN/CHF az átváltás, hanem YEN/Ft Ft/CHF ami megint csak költséget termel.
Igaz, hogy akkor se könnyű a bankváltás, ha másik bank hitelét választjuk. Meglehetősen kötve vannak ma az emberek a bankokhoz. Ráadásul mire az igazi feltételekkel tisztában leszünk, már kidobtunk egy csomó pénzt a hitelre, folyószámlára, stb. Egyik ügyfelem is is jenben indította el a hitelfelvételi procedurát és menet közben változtatott a dolgon, amikor kiderült 1-2 apró turpisság.
A jen hitelnek az is a nagy problémája, hogy olyan pénzügyi tanácsadó kellene az ügylet megkötése előtt és után, aki ért a világpiaci folyamatokhoz. Az egyébként nagyon kedves és segitőkész ügyintézők ehhez nem fognak érteni. Az ügyfél csak a kedvező kamatot látja.
Miért jegyez be az OTP 160%-os jelzálogterhet az ingatlanra a jenhitelnél?
A 160%-os jelzálogteher azt jelenti, hogy az OTP sem tudja, hogy mennyire mozdulhat el a jen árfolyama. Tehát nagyobb arányú terhet jegyeztet be az ingatlanra, hogy mindenképpen tudja érvényesíteni a követelését (egy jelzáloglevélnél ez alapkövetelmény). Tehát a bank többet nem követelhet, mint amennyi a tartozás, viszont ha az árfolyam elmozdul, akkor forintban jóval többet kell visszafizetni.
Jen hitel vagy svájci frank hitel a jobb?
Nehéz a két ajánlatot összehasonlítani, de nekem úgy tűnik, hogy ha nem a kezdeti akciós időszakot nézem, akkor alig jobb az OTP, tehát az árfolyamkockázat miatt a CHF hitelt választanám.
“Én azt hiszem ezzel a japán yenes hitellel nem kellene befürdetni nagyon sok embert.”
forrás: bankweb.hu fórum
Hitel
Most olvastam a Figyelőn a cikket, hogy már most is nyakig ülünk adósságban. De a lakosság hitelfelvételi kedve nem apad.
Figyelő
Szerintem nem csökkent a hitelfelvételi kedv a megszorítások hatására. Abból lehet erre következtetni, hogy az ingatlanvásárlások száma se esett vissza.
Van olyan ügyfelem, aki egyszerre 5-10 féle hitelt is fizet. Nem is értem, hogy nem tudnak számolni az emberek. A pillanatnyi vágyak kielégítése fontosabb, mint a távoli, messzi ködbe vesző jövő?
A másik érdekes dolog, hogy itthon a bankok 3-szor magasabb kamatmarzzsal dolgoznak, mint a pénzügyileg fejlettebb Nyugaton. Érdekes, hogy Angliában akár 3% is lehet a folyósítási jutalék. Tehát ott a kezdeti költségek a magasabbak, mert a kamat alapján választanak hitelt az emberek. Nálunk ez is pont fordítva működik, a bank elengedi az összes kezdeti költséget (kivéve a közjegyzőt, pedig azt Ausztriában a bank állja), kap akciós kamatot az ügyfél. Később meg belegebedhet abba, hogy a magas kamatokat fizeti.
Ez is jellemző:
“A másik ok a hitelportfólió összetétele, ebben pedig a hitelfelvevőknek mindenképpen tanulniuk kell. Sokan ahelyett, hogy 10 százalékért jelzálogfedezettel adósodnának el, inkább 35 százalékért személyi kölcsönt vesznek fel. A lakás tehermentes marad, de a mosógépet, újabban az egyiptomi utazást kölcsönből vagy részletre fizetjük. Aligha kell magyarázni, hogy a pénzek nincsenek felpántlikázva, ha a lakásra vettünk volna fel hitelt, és így maradt volna a háztartási gépekre és az utazásra pénzünk, akkor sokkal olcsóbban kaptuk volna meg ugyanazt a kölcsönt. Nem szabad bedőlnünk az olyan (finoman szólva nem éppen a pénzügyi kultúrát támogató) reklámoknak, amelyben a háztartási hitelezést nyújtó cég ezt kérdezi: „Szeretne vásárolgatni?” „Vásárolgatni” nem hitelből érdemes.“
Igencsak alacsonyan áll itthon a pénzügyi kultúra, enyhén szólva a béka segge alatt.
