Különböző jogszabályok eltérően rendelkeznek arról, hogy miként jegyezhetik be a földhivatalok a jelzálogjogot a tavaly augusztus óta folyósított devizahitelekből vásárolt ingatlanok esetében. A bankok nem csaptak le a kiskapukra, nem indult újra a lakossági devizahitelezés.
Nem, továbbra sem nyújtunk új lakossági devizahiteleket, hitellel még nem rendelkező magánügyfeleknek, de természetesen követjük a szabályozási fejleményeket és a Magyar Bankszövetség értelmezését is várjuk. Így foglalható össze a nagyobb hazai kereskedelmi bankok véleménye arról, hogy vajon valóban újra lehet-e devizahitelezni.
A lehetőséget a Napi Gazdaság cikke vetette fel, de hamarosan többen is vitázni kezdtek a jogszabályok értelmezéséről. A napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egymásnak ellentmondó a polgári törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartási jogszabály, márpedig a január elsejétől hatályos utóbbi jogszabály számos pontban enyhébb és megengedőbb, mint a Ptk. tavaly augusztus 14-től hatályos passzusa, amely szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog.
Ez a szabály elég egyértelmű, még akkor is, ha az újabb jogszabály számos kivételt megenged. Ráadásul egyes értelmezések szerint csak a devizaalapú, de forintban folyósított hitelekre vonatkozik, azokra a javarészt eurókölcsönökre nem, ahol valóban devizában történik a folyósítás és a törlesztés is.
Ezt a szabályt azonban az értelmezések egy része vitatja. Vannak azonban azért egyértelműbb elemek is. Milyen esetekben lehet jelzálogjogot biztosan behegyezni devizahitelekre? Ha változik egy követelés jogosultja (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás), illetve, ha meglevő kölcsönszerződés módosítása, fedezetcsere, kölcsönkiváltás esetén, ha az új hitel a korábbinál nem terhesebb.
Igyekeztünk a legnagyobb lakossági bankoknál tájékozódni arról, hogy a cikkben felvetett kiskapukkal élnek-e a bankok. A hivatalos válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak, de az kiderült, hogy a bankok nem kezdtek el devizahitelezni. „Bankunk jelenleg nem kínál devizahiteleket ügyfeleinek” vagy „”Bankunk egyelőre nem kíván a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek kezelésének gyakorlatában módosítani” – érkeztek a szófukar válaszok. Azt azért egyes bankok elismerték, hogy vizsgálják a lehetőségek jogi hátterét, illetve mivel az esetleges változás a teljes hazai bankszektort érinti, a bankok várják a Bankszövetség állásfoglalását is.
Voltak azért olyan banki munkatársak is, akik háttérbeszélgetésekben kicsit részletesebben fejtették ki a véleményüket. Egyik forrásunk elmondta, hogy amennyiben párhuzamosan létezik két jogszabály és az egyik megengedőbb, mint a másik, az egy transzparensen működő banknak nem elég. „Nem szeretünk jogi kiskapuk alapján működni, hanem a törvényalkotói szándék akceptálásával dolgozunk” – mondta forrásunk, aki szerint csak határozott kormányzati állásfoglalás, illetve zöld lámpa esetén vizsgálja csak meg egy bank, hogy olyan tevékenységbe kezd, amiről eddig azt hallotta, hogy tiltózónában van.
Egy másik forrásunk azzal viccelt, hogy a jelzálogbejegyzés vagy nem bejegyzés a mai devizahitel-piacon teljesen felesleges, elméleti kérdés. Amíg ugyanis a korábbi devizahitelesek fedezetei sem piacosíthatóak, értsd kilakoltatási moratórium és lakásértékesítési moratórium van érvényben, addig szinte mindegy, hogy bejegyezhető-e a fedezet.
No, természetesen azért ez nem így van, hiszen a bankok még hihetnek és hisznek is abban, hogy a jelzálogfedezettel nyújtott hiteltermékek alapja, vagyis a fedezet egyszer valóban fedezetként fog viselkedni, de azért az sokat mondó, hogy a kormányzat folyamatosan ad olyan jelzéseket, hogy a későbbiekben sem fog senki az utcára kerülni. Márpedig, ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, a bankok elképesztő veszteségeket fognak elszenvedni, hiszen fedezett hiteleiket voltaképpen fogyasztási hitelekké kell átértékelniük. Hiszen a fedezetek nem működnek, járulékos következményként pedig szinte az ügyfelek kényére-kedvére van bízva, hogy hajlandók-e törleszteni.
Harmadik beszélgetőpartnerünk szerint sem várható, hogy a bankok trükköznének és kicsit becsomagolnák a hitelkonstrukciókat az engedélyezett kategóriákba. Az értelmezések szerint a tisztán euróhitelek (forintátváltás nélkül) kaphatnának teret a megengedőbb megközelítéssel. Azzal banki forrásunk egyetértett, hogy a svájci frankos hitelek és az euróhitelek együttkezelése szakmai hiba volt, és valóban van Magyarországon egy olyan réteg, amelyiknek a jövedelme euróban keletkezik, és számukra az euróhitel a legkevésbé kockázatos termék.
A szabályozók tavaly augusztusban kiöntötték a gyereket a lavórral. Egy viszonylag szűk kör miatt az euróhitelezést ugyan újra lehetne indítani, de forrásunk szerint valószínűleg a szabályozó erre a „kicsi szegmensre” nem volt külön tekintettel. Maguk a bankok ráadásul különösebben nem tülekednének devizában hitelezni.
Nagyon sokba került az a korábbi nagy hiba, miszerint 10-20 éves devizahiteleket a bankok 1-3 havi rövid pozíciókkal fedeztek a treasuryken keresztül. A lehetőségek nem tágultak, éven túl, főleg 10 évnél hosszabb időtávokra a bankok nem is nagyon tudnak fedezni. A svájci frank további izmosodását várják az elemzők, a svájcifrank-hitelek a bankoknak sem hiányoznak.
Forrás: FigyelőNet www.fn.hu
Közvetlen link
Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna irányadó kamatának 1 százalékos mértékén.
A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni – emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.
A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben – írja a Takarékbank kommentárja.
forrás: napi.hu
A Parlament asztalán fekszik az a törvénytervezet, amely az Európai Parlament irányelve alapján újraszabályozná a pénzforgalmi rendszert Magyarországon. Az új szabályozástól azt várják, hogy élénkülni fog a verseny, javul a szolgáltatások minősége, és csökkennek majd a díjak a pénzügyi szektorban. Az EU egyetlen nagy pénzforgalmi egységgé válása a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékára rúgó költségcsökkenést is hozhat.
Nem volt számottevő hatással Gyurcsány Ferenc bejelentése a forintra. Annyi most, amennyi volt. A tőzsde még erősödött is. A szakemberek azt mondják, hogy pénzembert várnak, semmiképpen sem politikust.
Forgalmas nap a brókereknél, a tőzsdén, az első nap, hogy a miniszterelnök hétvégi bejelentésére a reggeli nyitás utána gazdaság szereplői, a befektetők reagálni tudtak. Ahogy a Cashline vezető elemzője mondja, a nyitás után a forint a negatív rekord közelébe, az Euróval szemben, 308 forintra gyengült, de csak átmenetileg. Nap végére visszaerősödött 302 forintra. A tőzsde enyhén erősödött. Az OTP kiemelkedően nagyot, 10%-ot. 2000 Ft fölött zárt.
Sarkadi Szabó Kornél elemző szerint egyrészt a régió erősödése is segíti Magyarországot. Másrészt – azt mondta – a piac most a miniszterelnök váltás miatt reménykedik, hogy nem politikus, hanem gazdasági szakember lesz az új miniszterelnök: „Az eddigi cselekvés hiányát felváltotta a remény, hogy most történik valami.”
A Magyar Nemzeti Bank elnöke azt mondta, most az a dolguk, hogy időt, ahogy fogalmazott “relatív stabilitást” biztosítsanak a politikusoknak a kormányprogram kidolgozásához. A Nemzeti Bank, hétfő délutáni ülésén úgy döntött, hogy az alapkamatot nem változtatják.
forrás: tenyek.hu
A mindenkori kormány felelőtlen költekezése és a kedvezőtlen banki feltételek vezettek oda, hogy Magyarországot komolyan sújtja a pénzügyi válság. Az árat pedig az eladósodott állampolgároknak kell megfizetniük. Ez a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung ítélete az itthoni helyzetről. Azért van remény: Magyarország nem Izland.
A pazarlás ára címmel kommentárban foglalkozott a Magyarországon kialakult helyzettel pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).
Az Unió lúzerei
A konzervatív német napilap bevezetőjében megállapította, hogy a kelet-európai piacgazdaságok közül elsőként Magyarországot sújtja teljes dühével a pénzügyi válságg. A helyzet súlyosabb, mint a többi posztkommunista állam esetében. Ezt a korábbi mulasztásokkal magyarázza a lap. Hazánk, az egykori mintadiák ugyanis az elmúlt években – függetlenül az éppen hivatalban lévő kormánytól – lehetőségein felül élt. Ennek következményeként pedig az állami pénzügyek teljes mértékben irányíthatatlanná váltak, és ezért most a polgároknak nagy árat kell fizetniük.
Az állam adósságai előreláthatóan elérik a bruttó nemzeti termék kétharmadát, Magyarország így – az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott államok közül egyedül – nem teljesíti az eladósodás mértékével kapcsolatos maastrichti kritériumot, amely maximum 60 százalékot engedélyez. Ennek oka a lap szerint az új adósságok rendkívüli növekedése.
Mindenki tartozik
Az állam felelőtlen gazdálkodása hatással volt a magyar polgárokra is. A jegybank figyelmeztetései ellenére sok magyar az elmúlt években a jelentős kamatkülönbség miatt a kedvezőbbnek vélt külföldi valutahitelekből finanszírozta a lakással, az autóval, illetve magánfogyasztásával kapcsolatos kiadásait. Ezeknek a háztartásoknak hiteleiket most növekvő költségek mellett kell visszafizetniük, ami tovább csökkenti az amúgy is gyenge magánfogyasztást.
Az összes hitel több mint a fele nem forintban, hanem valutában, mindenekelőtt euróban és svájci frankban jelentkezik, márpedig ehhez hasonló függőség egyetlen más kelet-európai országban sem alakult ki. A pénzintézetek betét-kölcsön viszonyai sehol másutt nem olyan kedvezőtlenek, mint Magyarországon: a hitelvolumen a betétek 132 százalékára rúg. Ez a függőség Magyarországot sebezhetővé teszi, és tőkekivonáshoz, valamint a forintra nehezedő nyomáshoz vezetett.
Még összejöhet
Ugyanakkor az, hogy az MNB 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, ismét bizalmat teremthet, s csillapíthatja a túlfűtött hangulatot a FAZ szerint.
A lap ennek kapcsán hangsúlyozza: Magyarország semmiképp sem olyan csődeset, mint Izland, hanem továbbra is egy jelentős növekedési potenciállal rendelkező, felzárkózásra kényszerített, válságokban edződött ország. Az állami pénzügyek tervezett szanálásának felgyorsítása pedig hozzájárulhat a piacok bizalmának megszilárdításához, írta az újság, utalva arra is, hogy az euró bevezetésének a miniszterelnök által bejelentett menetrendje ugyancsak fontos bizalomnövelő jelzés a beruházók számára.
Ám Magyarország az euró bevezetésétől még mindig legalább négy évre áll. A válság egyik fő tanulsága az lehet, hogy minél korábban teljesíti egy ország házi feladatait, annál gyorsabban kerülhet a közös európai valuta védelme alá.
Forrás: Zoom
Nagyüzem volt a hétvégén bankmentésben világszerte. A fejlett országokban számos fórumon találkoztat a döntéshozók, s úgy látszik pozitív fejlemények vannak. Hétfőn a bankmentő intézkedések egész sorozatát jelentik be az eurózóna országai, amelyek vezetői vasárnap vezetői közös akciótervben állapodtak meg. Garantálni fogják a bankközi hiteleket és szükség esetén újratőkésítik a bankokat. Szerdán EU27 szintű találkozóra fog sor kerülni, s az eurózónán kívülről is folyamatosan érkeznek a hírek.
Nicolas Sarkozy, francia elnök vasárnapi bejelentése szerint Franciaország, Németország, Olaszország és más országok hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit.
Franciaországban hétfőn rendkívüli kormányülés lesz, amelyet Sarkozy élő televizíós beszéde követ. Az ott bejelentetteket várhatóan még a héten elfogadja a parlament. Közben Nagy-Britanniában – a már bejelentett intézkedéseken felül – állami többségi tulajdonba kerülhet a Royal Bank of Scotland, illetve a HBOS (állítólag még nyitás előtt bejelentés lesz), miközben német sajtóértesülések szerint Németországban egy 100 milliárd eurós tőkeprogramot fognak elfogadni. Portugáliában 20 milliárd eurós garanciát nyújt az állam a bankoknak, miközben Norvégiában az állam 56 milliárd dollárnak megfelelő korona értékben bocsát ki kötvényt a bankok számára fedezetként (a jelzáloghitelek mögé). Ugyanakkor a mentőcsomagok nem állnak meg Európában, Ausztrália és Új-Zéland is korlátlan betétgaranicát tervez, de még az Egyesült Arab Emirátusok is garanciát vállal a banközi betékre, miközben Szaúd-Arábia mintegy 40 milliárd dollárt tett elérhetővé a helyi bankoknak.
forrás: portfolio.hu
Az egyre aggasztóbb hírek ellenére a krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz – állítja tanulmányában a Political Capital Institute Kockázatelemző divíziója. A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája jóval konzervatívabb, mint az Egyesült Államokban, a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb (sőt, Magyarországon nem létezik az Egyesült Államokban bedőlt másodlagos jelzáloghitel-konstrukció), ráadásul a hazai ingatlanpiacon nem látható olyan buborék, mint ami az USA-ban a válságot beindította. A történteknek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább lazultak a hitelezési feltételek, a sokk után nyilván konzervatívabbá váló mentalitás hosszabb távon növelheti a hazai bankrendszer stabilitását.
forrás: index.hu
Nyugtatni próbálja az európai piacokat az Európai központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet kijelentette, egyetlen uniós bankot sem hagynak elbukni.
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet hétfőn nyugalomra szólította fel a piacokat, hangsúlyozva, hogy az euróövezet központi bankja, vagyis az EKB készen áll, hogy a pénzpiacok számára biztosítsa azt a likviditást, amelyre szükségük van, mindaddig, amíg ez az igény fennáll.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport (Eurogroup) elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy egyetlen uniós bankot, vagy biztosítót sem hagynak elbukni. Az uniós államok egyetértenek a pénzügyi piaci stabilitás biztosításában, de ennek érdekében nemzeti szinten cselekszenek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az államoknak óvatosan kell bánniuk az adófizetők pénzével.
Egységesen, de külön
Egységes európai fellépést sürgetett a pénzügyi válság leküzdése érdekében hétfő este Berlinben Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Merkel ugyanakkor ismételten elutasította az olasz kormányfőnek azt a javaslatát, hogy amerikai mintára hozzanak létre egyfajta közös európai alapot a bajba jutott bankok megsegítésére.
Berlusconi elismerte, hogy ezzel kapcsolatban Berlin és Róma nincs egy véleményen. Eközben a német kancellár úgy fogalmazott, az egységes fellépés ellenére minden országnak vállalnia kell saját felelősségét a válság következményeinek enyhítése érdekében.
A miniszterelnöki látogatás előestéjén Berlusconi már indítványozta egy közös alap létrehozását. Sőt, olasz hírforrás szerint azt állította, hogy ezzel a német kancellár is egyetért, amit Berlinben szinte azon nyomban cáfoltak. A hétfői tárgyalásokon Merkel személyesen erősítette meg a cáfolatot.
A német kancellár és az olasz kormányfő tárgyalásai előtt Berlinben is közzétették azt a Nicolas Sarkozy francia elnök, az Európai Unió soros elnöke által ismertetett nyilatkozatot, amely szerint az uniós tagállamok kormányai egységesek és szolidárisak a pénzügyi válságban, s kinyilvánítják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. A nyilatkozatban közös alapról nem esett szó.
Bush: kell egy kis idő
George Bush amerikai elnök hétfőn kijelentette: a pénzügyi mentőcsomagnak időre lesz szüksége, hogy hasson, de hosszú távon az amerikai gazdaság “rendbe fog jönni”. “Úgy gondolom, hosszú távon ez a gazdaság rendbe fog jönni” – mondta Bush, hangsúlyozva, hogy az amerikai gazdaság “rugalmas, termelékeny, jó munkaerővel rendelkezik”.
A bankok mérlegéből a nem likvid eszközöket eltávolítani hivatott 700 milliárd dolláros mentőcsomag kapcsán úgy fogalmazott: “pénteken aláírtam a törvényt, és időbe fog telni, amíg a pénzügyminisztérium megfelelően elhelyezi az eszközöket, úgy, hogy ne pazarolják el az Önök pénzét és el lehessen érni a célokat”.
Richard Fisher, a texasi Fed elnöke Bush-nál sokkal borúlátóbb képet festett az amerikai gazdaság állapotáról. Mint mondta, a gazdaság a “vérszegénység” tartós állapotába jutott, csekély növekedéssel vagy növekedés nélkül, amit a befagyott hitelpiacok okoznak.
Fisher értékelése szerint ez az alacsony növekedés által jellemzet periódus, “ha egyáltalán lesz valamekkora növekedés”, 2009-be is át fog nyúlni. Fogalmazása szerint a hitelpiacok működése, a hitelek áramlása jelenti a kapitalizmus “véráramát”.
A washingtoni pénzügyminisztérium Neel Kashkari, Henry Paulson pénzügyminiszter főtanácsadója személyében kijelölte a 700 milliárd dolláros mentőcsomag program lebonyolításának vezetőjét. Kashkari – aki korábban a Goldman Sachs egyik pénzügyi vezetőjeként dolgozott – a pénzügyi stabilizációért felelős ideiglenes államtitkár-helyettesként fogja ellátni a rossz hitelek felvásárlását célzó szövetségi program irányítását.
forrás: index.hu
Legalább három országos hálózatú bank kezdi rövidesen forgalmazni az Új Magyarország Mikrohitelt. Év végére jórészt uniós forrású kockázati tőkét is elérhetnek a kis cégek.
„Ötven-hatvanezer magyar vállalkozás fejlődéséhez járulhat hozzá 2013-ig a JEREMIE-alapból elindított Új Magyarország Mikrohitel (ÚMM) és portfóliógarancia-program” – harangozta be a pályázatokat júniusban Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. Noha az ehhez szükséges pénz (a következő szűk 6 évben 80 milliárd forint, 85 százalékban az EU Strukturális Alapjából, 15 százalékban pedig a magyar költségvetés forrásaiból) már rendelkezésre állt, az indulás mégis lassúra sikeredett.
A cikk folytatása
Jövő hónaptól újdonsággal rukkol elő a Fundamenta Lakás-takarékpénztár Rt. Az eddigi szolgáltatásaik mellett bevezetik a 16,5 százalékos változó kamatozású áthidaló kölcsönt, amit azok az ügyfelek igényelhetnek, akik már két éve előtakarékoskodnak, s a szerződésben foglalt öszszegnek legalább 25 százalékát már megtakarították – jelentette be Dieter Heß ügyvezető igazgató.
Az áthidaló kölcsön lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a négyéves szerződés lejárta előtt, két év után már pénzhez jussanak. Ehhez teljesíteni kell a kölcsönigénylés és a pozitív hitelképesség-vizsgálat feltételeit. A kölcsön kamata 16,5 százalék – amely az országos kamatokat figyelembe véve változhat –, kezelési költsége pedig az igényelt kölcsön összegének két százaléka. A kölcsön összege maximálisan a szerződéses összeg nagyságáig terjedhet. Igényelhető lakásvásárlásra vagy -felújításra.
Az új típusú kölcsön hátránya, hogy a hitel kiutalásáig a lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt havi betételhelyezése mellett a kölcsön havi kamatterheit is kell fizetni. De a lakás-előtakarékossági szerződés kiutalásakor a szerződéses összeg kiváltja az áthidaló kölcsön tőketartozását, ezt követően az ügyfelet a fix hatszázalékos lakáskölcsönnek megfelelő törlesztőrészlet terheli.
Az áthidaló kölcsön igénylésekor a Fundamenta Rt. vizsgálja a kölcsönigénylő hitelképességét. A kölcsön biztosítékául jelzálogot jegyeznek be egy vagyonbiztosítással rendelkező ingatlanra, bizonyos esetekben pedig készfizető kezes bevonása is szükséges lehet, illetve egyéb biztosítékot is kérhetnek.
Amint több lakás-takarékpénztár, úgy a Fundamenta is jelentős, 1,4 milliárd forintos veszteséget halmozott fel tavaly, sőt fel kellett emelniük a szavatolótőkéjüket. Gerhard Borchers, a Fundamenta Rt. elnök-ügyvezető igazgatója ennek ellenére optimistán látja a cég jövőjét. Erre az évre mintegy 70 ezer új szerződéssel kalkulálnak, mert az idén a lakás-előtakarékossági szerződések értékesítése növekedési tendenciát mutat. Az év első négy hónapjában (május 15-ig) mintegy 8,91 milliárd forint értékben, 17 ezer 500 új szerződést kötöttek, ami 7 ezer 500-zal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában kötött új szerződések száma.
Forrás: Hetek.hu
