Kevesen vesznek fel állami támogatású lakáshitelt – derül ki a fontosabb bankok lapunknak küldött válaszaiból. Tapasztalataik szerint ugyan folyamatos az ügyfelek érdeklődése a lehetőség iránt, ám az összetett és túl szigorú jogszabályok miatt sokan nem jogosultak a támogatásra, vagy nem vállalják a hiteligényléssel járó számlanyújtási kötelezettséget. Az ilyen lakáshitelek iránti kereslet csökkenését jelzi, hogy tavaly jelentősen visszaesett a költségvetésben az e célra kifizetett összeg.
„A tavaly februári termékindulás óta mintegy 200 új típusú, államilag támogatott lakáshitelt folyósítottunk, amelyek összege több mint egymilliárd forint volt” – közölte az Erste Bank a Világgazdasággal. Ebből az év utolsó két hónapjában 62 hitelt nyújtottak 400 millió forint értékben. Ha fennmarad az érdeklődés év végén elért szintje, akkor a hitelintézet évente mintegy 400 támogatott hitelt folyósíthat 2,4 milliárd forint körüli értékben.
A bank tájékoztatása szerint szakértőik a jogosult ügyfeleket a tanácsadások során minden esetben tájékoztatják a támogatott hitel igénybevételének lehetőségéről, és az ügyfelek részéről is folyamatos az érdeklődés. Különösen a tavaszi-nyári hónapokban nagyobb a „mozgás”, ez az ősz során koncentrálódó folyósítással jár. Ám az összetett jogszabályi feltételek miatt az érdeklődők közül nem mindenki jogosult kamattámogatott hitelre, vagy nem vállalják például az igénybevétellel járó számlanyújtási kötelezettség teljesítését.
Forrás: VG
A még 2008 októberében 11,5 százalékra ugró jegybanki alapkamat mára 5,5 százalékra olvadt, ez pedig növelheti az érdeklődést a forinthitelek iránt. Azonban nem csak a kamatszint csökkentése adhat lendületet a forinthiteleknek: kedvező lehet az erős forint miatti magas árfolyamkockázat és az idén életbelépő hitelszigorítás is. A szakértők szerint viszont korai még a forinthitel idejéről beszélni, az 5,5 százalékos kamat ugyanis még mindig túl magas.
A cikk folytatása
5,5 százalékra csökkentette a jegybank az alapkamatot. Úgy tűnik, egyre könnyebb a választás a forint és a deviza alapú hitelek között. Ezt az is bizonyítja, hogy az ügyfelek többsége most már a forinthitel iránt érdeklődik.
Aki ki akarja kerülni az árfolyamkockázat közvetlen hatásait, az forintban veszi fel a hitelét. Legalábbis a háztartások esetében egyre növekszik a hazai devizában felvett hitelek népszerűsége. Most már csak néhány „konzervatív” ügyfél választja az euró alapú hitelt. Ennek egyszerű az oka, a forint és a devizaalapú hitelek kamatai most már közel azonos szinten mozognak. A cikk folytatása
Mint arról a korábban beszámoltunk, a frankhitelek kiváltása több hullámban valósulhat meg. Az egyiket az euró bevezetése indíthatja el, de addig is sokan megfontolhatják a frankhitelük kiváltását, ha az árfolyam újra megközelíti a 160 forintos szintet. Azok az ügyfelek azonban egyelőre jó ideig nem tudnak szabadulni a frankhitelüktől, akik a vételár 80-90%-át vették fel vagy az ingatlanuk fedezeti értéke a fennálló tartozás összege alá csökkent, mert az új hitelfedezeti szabályok ezt nem teszik lehetővé. A cikk folytatása
A Magyar Bankszövetség főtitkára azt javasolja: mindenki számoljon inkább, semmint azonnal átváltsa devizahitelét forinthitelre. Nyers Rezső szerint ugyanakkor a nagy hitelminősítők működését is korrigálni kellene, mert az utóbbi húsz évben sokszor mellényúltak.
A miniszterelnök javaslatai a bankok számára arról, miként óvják a hitelfelvevők biztonságát, korábban is a pénzintézetek eszköztárába tartoztak – mondta a Zoom stúdiójában Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Nyers Rezső nem ajánlja, hogy a mostani árfolyamingadozások miatt bárki is forinthitelre váltsa devizahitelét, ugyanis úgy tartja, nem az a lényeges, hogy egy-két hónapra megugrik-e a törlesztőrészlet, hanem az, hogy a futamidő egészét tekintve érdemes-e változtatni.
A főtitkár szerint a jövő nagy kérdése, hogy a bankok miként tudják fenntartani a hitelfelvételi aktivitást, miközben a kereslet visszaesése miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek vállalkozások.
A lakossági hitelek várható csökkenése részben fedezetet adhat a bankoknak arra, hogy többet szánjanak a vállalkozások segítésére. Nyers Rezső úgy véli, a kormányzatnak el kell gondolkodnia, hogy a minap bejelentett IMF-es hitelcsomagból mennyit tud vállalkozásfejlesztésre fordítani.
A hitelminősítők elmúlt húsz évi tevékenységét egyértelmű kudarc tartja a szakember, és helyesli a hitelminősítői szerepkör és intézményrendszer az Európai Unió pénzügyi köreiben amúgy napirenden lévő korrekcióját.
Forrás: Zoom
