Míg hazánkban szenvednek a devizahitelesek, addig északi szomszédunk lakói még soha ilyen olcsón nem juthattak lakáshitelhez, mint napjainkban. A Szlovák Takarékpénztár a kritikus 4%-os szint alá csökkentette a lakáshitelek kamatait, az ország vezető pénzintézete mellett a többi bank is hasonló intézkedések és kedvezmények bevezetését jelezte. A 35 évnél fiatalabb ügyfelek akár már 0,99%-os kamattal is vehetnek fel hitelt.
A cikk folytatása
5,5 százalékra csökkentette a jegybank az alapkamatot. Úgy tűnik, egyre könnyebb a választás a forint és a deviza alapú hitelek között. Ezt az is bizonyítja, hogy az ügyfelek többsége most már a forinthitel iránt érdeklődik.
Aki ki akarja kerülni az árfolyamkockázat közvetlen hatásait, az forintban veszi fel a hitelét. Legalábbis a háztartások esetében egyre növekszik a hazai devizában felvett hitelek népszerűsége. Most már csak néhány „konzervatív” ügyfél választja az euró alapú hitelt. Ennek egyszerű az oka, a forint és a devizaalapú hitelek kamatai most már közel azonos szinten mozognak. A cikk folytatása
A törlesztőrészlet olcsóbb lehet, az egyszeri induló költségek viszont nagyobbak az osztrák hiteleknél, de a váltási és utalási költségek is elvehetik a kedvét annak, aki magyar helyett ausztriai székhelyű banknál szeretne ingatlanvásárláshoz hitelt felvenni. A lehetőséggel azok járhatnak jól, akik Ausztriában dolgoznak, vagy máshonnan van jövedelmük euróban.
Néhány évvel ezelőtt főként a határmenti településeken terjedt el, hogy ingatlanvásárláshoz érdemesebb ausztriai bankoktól hitelt felvenni. Elvileg persze az egész országban lehet felvenni úgynevezett osztrák hiteleket, de gyakorlatilag számos akadállyal szembesülhetnek az ügyfelek. A hitel legfontosabb feltétele egy piaci értelemben forgalomképes ingatlan.
Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
A Magyar Bankszövetség főtitkára azt javasolja: mindenki számoljon inkább, semmint azonnal átváltsa devizahitelét forinthitelre. Nyers Rezső szerint ugyanakkor a nagy hitelminősítők működését is korrigálni kellene, mert az utóbbi húsz évben sokszor mellényúltak.
A miniszterelnök javaslatai a bankok számára arról, miként óvják a hitelfelvevők biztonságát, korábban is a pénzintézetek eszköztárába tartoztak – mondta a Zoom stúdiójában Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára.
Nyers Rezső nem ajánlja, hogy a mostani árfolyamingadozások miatt bárki is forinthitelre váltsa devizahitelét, ugyanis úgy tartja, nem az a lényeges, hogy egy-két hónapra megugrik-e a törlesztőrészlet, hanem az, hogy a futamidő egészét tekintve érdemes-e változtatni.
A főtitkár szerint a jövő nagy kérdése, hogy a bankok miként tudják fenntartani a hitelfelvételi aktivitást, miközben a kereslet visszaesése miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek vállalkozások.
A lakossági hitelek várható csökkenése részben fedezetet adhat a bankoknak arra, hogy többet szánjanak a vállalkozások segítésére. Nyers Rezső úgy véli, a kormányzatnak el kell gondolkodnia, hogy a minap bejelentett IMF-es hitelcsomagból mennyit tud vállalkozásfejlesztésre fordítani.
A hitelminősítők elmúlt húsz évi tevékenységét egyértelmű kudarc tartja a szakember, és helyesli a hitelminősítői szerepkör és intézményrendszer az Európai Unió pénzügyi köreiben amúgy napirenden lévő korrekcióját.
Forrás: Zoom
Sokan tudják azt, hogy ha devizahitelt vesznek fel, akkor kamat- és árfolyamkockázatot egyaránt vállalniuk kell. Azonban azt már kevesebben veszik észre, hogy az árfolyamkockázat mellett van “banki devizakockázat” is: melyik bank milyen árfolyamot alkalmaz a hitelfolyósításkor (vételi árfolyam) és a havi hiteltörlesztések alkalmával (eladási árfolyam)?
Fontos kérdés, amit föl kell tennünk magunknak a devizahitel felvétele előtt: milyen árfolyamon kapjuk devizánkért a forintot? A devizakölcsönöket jellemzően a devizavéleti árfolyamon folyósítják a hitelintézetek és váltják át nekünk forintra, hiszen ebben a devizában használjuk fel többnyire. (Forintban fizetjük ki a megvett lakást.)
Míg például egy 60 ezer CHF összegű hitelt 2008.06.04-én a legkedvezőtlenebb vételi árfolyamot alkalmazó ELLA Banknál 8 838 ezer forintra váltanak át, addig a legjobb árfolyamot alkalmazó Budapest Bankban 9.024 ezer forintot kapunk a felvett hitelünk forintban történő kifizetésekor. A kettő között 186 ezer forint a különbség.
Jen hitellel az is előfordulhat, hogy egyik nap 160 Ft-ra ébredek a japán jennél, a másik nap pedig 200 Ft-ra. Ha gyorsan változtatni akarok ebben a helyzetben, azt nem tehetem meg. Jó előre be kell jelenteni a banknak a váltást, 2 héttel. Utána pedig az átváltási költség elviszi az eddig nyereségemet. Tehát duplán kell átváltani, nem YEN/CHF az átváltás, hanem YEN/Ft Ft/CHF ami megint csak költséget termel.
Igaz, hogy akkor se könnyű a bankváltás, ha másik bank hitelét választjuk. Meglehetősen kötve vannak ma az emberek a bankokhoz. Ráadásul mire az igazi feltételekkel tisztában leszünk, már kidobtunk egy csomó pénzt a hitelre, folyószámlára, stb. Egyik ügyfelem is is jenben indította el a hitelfelvételi procedurát és menet közben változtatott a dolgon, amikor kiderült 1-2 apró turpisság.
A jen hitelnek az is a nagy problémája, hogy olyan pénzügyi tanácsadó kellene az ügylet megkötése előtt és után, aki ért a világpiaci folyamatokhoz. Az egyébként nagyon kedves és segitőkész ügyintézők ehhez nem fognak érteni. Az ügyfél csak a kedvező kamatot látja.
Miért jegyez be az OTP 160%-os jelzálogterhet az ingatlanra a jenhitelnél?
A 160%-os jelzálogteher azt jelenti, hogy az OTP sem tudja, hogy mennyire mozdulhat el a jen árfolyama. Tehát nagyobb arányú terhet jegyeztet be az ingatlanra, hogy mindenképpen tudja érvényesíteni a követelését (egy jelzáloglevélnél ez alapkövetelmény). Tehát a bank többet nem követelhet, mint amennyi a tartozás, viszont ha az árfolyam elmozdul, akkor forintban jóval többet kell visszafizetni.
Jen hitel vagy svájci frank hitel a jobb?
Nehéz a két ajánlatot összehasonlítani, de nekem úgy tűnik, hogy ha nem a kezdeti akciós időszakot nézem, akkor alig jobb az OTP, tehát az árfolyamkockázat miatt a CHF hitelt választanám.
“Én azt hiszem ezzel a japán yenes hitellel nem kellene befürdetni nagyon sok embert.”
forrás: bankweb.hu fórum
A Fidesz azt kéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, ne fogadja el azt a javaslatot, amely szerint megszűnne a lakáshitelek állami támogatása.
Az Államreform Bizottság javaslatcsomagja megszüntetné a lakáshitelek állami támogatását, de „csak az életbelépést követően felvett hitelekre vonatkozóan”. A munkaanyagban szó van arról is, hogy kedvezménnyel ösztönöznék a támogatott hitelek korábbi visszafizetését. A cél az, hogy a mostani évi több mint 220 milliárd forintos állami kiadást 170 milliárd alá csökkentség pár éven belül. Draskovics Tibor, a testület vezetője tegnap azt mondta a dokumentumról, hogy egyeztetés alatt álló nem nyilvános munkaanyag és nem a kormány tervezett intézkedéseit tartalmazza.
Érthetőek a Fidesz érvei, mert a lakáshitelek az építőipar fellendítésén keresztül az állami bevételeket is érintik. Gondoljunk csak az ÁFA-ra, ami tetemes tétel, az építőiparban dolgozók bére után adókra, járulékokra. Másik adónem ami ezzel kapcsolatos, az építőipari cégek által fizetett társasági adó, osztalék adó.
Másrészt, aki nem szeretne devizában eladósodni, választhat államilag támogatott forinthitelt.
Bankok, ahol devizahitelt igényelhetünk
Euró és svájci frank alapú hitelek
Polgári Takarékszövetkezet Euró és CHF
