Különböző jogszabályok eltérően rendelkeznek arról, hogy miként jegyezhetik be a földhivatalok a jelzálogjogot a tavaly augusztus óta folyósított devizahitelekből vásárolt ingatlanok esetében. A bankok nem csaptak le a kiskapukra, nem indult újra a lakossági devizahitelezés.

Nem, továbbra sem nyújtunk új lakossági devizahiteleket, hitellel még nem rendelkező magánügyfeleknek, de természetesen követjük a szabályozási fejleményeket és a Magyar Bankszövetség értelmezését is várjuk. Így foglalható össze a nagyobb hazai kereskedelmi bankok véleménye arról, hogy vajon valóban újra lehet-e devizahitelezni.

A lehetőséget a Napi Gazdaság cikke vetette fel, de hamarosan többen is vitázni kezdtek a jogszabályok értelmezéséről. A napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egymásnak ellentmondó a polgári törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartási jogszabály, márpedig a január elsejétől hatályos utóbbi jogszabály számos pontban enyhébb és megengedőbb, mint a Ptk. tavaly augusztus 14-től hatályos passzusa, amely szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog.

Ez a szabály elég egyértelmű, még akkor is, ha az újabb jogszabály számos kivételt megenged. Ráadásul egyes értelmezések szerint csak a devizaalapú, de forintban folyósított hitelekre vonatkozik, azokra a javarészt eurókölcsönökre nem, ahol valóban devizában történik a folyósítás és a törlesztés is.

Ezt a szabályt azonban az értelmezések egy része vitatja. Vannak azonban azért egyértelműbb elemek is. Milyen esetekben lehet jelzálogjogot biztosan behegyezni devizahitelekre? Ha változik egy követelés jogosultja (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás), illetve, ha meglevő kölcsönszerződés módosítása, fedezetcsere, kölcsönkiváltás esetén, ha az új hitel a korábbinál nem terhesebb.

Igyekeztünk a legnagyobb lakossági bankoknál tájékozódni arról, hogy a cikkben felvetett kiskapukkal élnek-e a bankok. A hivatalos válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak, de az kiderült, hogy a bankok nem kezdtek el devizahitelezni. „Bankunk jelenleg nem kínál devizahiteleket ügyfeleinek” vagy „”Bankunk egyelőre nem kíván a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek kezelésének gyakorlatában módosítani” – érkeztek a szófukar válaszok. Azt azért egyes bankok elismerték, hogy vizsgálják a lehetőségek jogi hátterét, illetve mivel az esetleges változás a teljes hazai bankszektort érinti, a bankok várják a Bankszövetség állásfoglalását is.

Voltak azért olyan banki munkatársak is, akik háttérbeszélgetésekben kicsit részletesebben fejtették ki a véleményüket. Egyik forrásunk elmondta, hogy amennyiben párhuzamosan létezik két jogszabály és az egyik megengedőbb, mint a másik, az egy transzparensen működő banknak nem elég. „Nem szeretünk jogi kiskapuk alapján működni, hanem a törvényalkotói szándék akceptálásával dolgozunk” – mondta forrásunk, aki szerint csak határozott kormányzati állásfoglalás, illetve zöld lámpa esetén vizsgálja csak meg egy bank, hogy olyan tevékenységbe kezd, amiről eddig azt hallotta, hogy tiltózónában van.

Egy másik forrásunk azzal viccelt, hogy a jelzálogbejegyzés vagy nem bejegyzés a mai devizahitel-piacon teljesen felesleges, elméleti kérdés. Amíg ugyanis a korábbi devizahitelesek fedezetei sem piacosíthatóak, értsd kilakoltatási moratórium és lakásértékesítési moratórium van érvényben, addig szinte mindegy, hogy bejegyezhető-e a fedezet.

No, természetesen azért ez nem így van, hiszen a bankok még hihetnek és hisznek is abban, hogy a jelzálogfedezettel nyújtott hiteltermékek alapja, vagyis a fedezet egyszer valóban fedezetként fog viselkedni, de azért az sokat mondó, hogy a kormányzat folyamatosan ad olyan jelzéseket, hogy a későbbiekben sem fog senki az utcára kerülni. Márpedig, ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, a bankok elképesztő veszteségeket fognak elszenvedni, hiszen fedezett hiteleiket voltaképpen fogyasztási hitelekké kell átértékelniük. Hiszen a fedezetek nem működnek, járulékos következményként pedig szinte az ügyfelek kényére-kedvére van bízva, hogy hajlandók-e törleszteni.

Harmadik beszélgetőpartnerünk szerint sem várható, hogy a bankok trükköznének és kicsit becsomagolnák a hitelkonstrukciókat az engedélyezett kategóriákba. Az értelmezések szerint a tisztán euróhitelek (forintátváltás nélkül) kaphatnának teret a megengedőbb megközelítéssel. Azzal banki forrásunk egyetértett, hogy a svájci frankos hitelek és az euróhitelek együttkezelése szakmai hiba volt, és valóban van Magyarországon egy olyan réteg, amelyiknek a jövedelme euróban keletkezik, és számukra az euróhitel a legkevésbé kockázatos termék.

A szabályozók tavaly augusztusban kiöntötték a gyereket a lavórral. Egy viszonylag szűk kör miatt az euróhitelezést ugyan újra lehetne indítani, de forrásunk szerint valószínűleg a szabályozó erre a „kicsi szegmensre” nem volt külön tekintettel. Maguk a bankok ráadásul különösebben nem tülekednének devizában hitelezni.

Nagyon sokba került az a korábbi nagy hiba, miszerint 10-20 éves devizahiteleket a bankok 1-3 havi rövid pozíciókkal fedeztek a treasuryken keresztül. A lehetőségek nem tágultak, éven túl, főleg 10 évnél hosszabb időtávokra a bankok nem is nagyon tudnak fedezni. A svájci frank további izmosodását várják az elemzők, a svájcifrank-hitelek a bankoknak sem hiányoznak.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu
Közvetlen link

Míg hazánkban szenvednek a devizahitelesek, addig északi szomszédunk lakói még soha ilyen olcsón nem juthattak lakáshitelhez, mint napjainkban. A Szlovák Takarékpénztár a kritikus 4%-os szint alá csökkentette a lakáshitelek kamatait, az ország vezető pénzintézete mellett a többi bank is hasonló intézkedések és kedvezmények bevezetését jelezte. A 35 évnél fiatalabb ügyfelek akár már 0,99%-os kamattal is vehetnek fel hitelt.
A cikk folytatása

A még 2008 októberében 11,5 százalékra ugró jegybanki alapkamat mára 5,5 százalékra olvadt, ez pedig növelheti az érdeklődést a forinthitelek iránt. Azonban nem csak a kamatszint csökkentése adhat lendületet a forinthiteleknek: kedvező lehet az erős forint miatti magas árfolyamkockázat és az idén életbelépő hitelszigorítás is. A szakértők szerint viszont korai még a forinthitel idejéről beszélni, az 5,5 százalékos kamat ugyanis még mindig túl magas.
A cikk folytatása

Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére – közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár.

Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat.

Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.

Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell – szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán.

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket.

A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.

forrás: portfolio.hu

Négy hónapos csúcsot állított fel ma a forint, az euró ára 277,70-re csökkent. A BUX átlépte a 14 000 pontos határt, utoljára novemberben járt ilyen magasan. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a forint ereje tartós maradhat, a tőzsdén azonban, ahogy szerte a világban, hamarosan véget érhet a száguldás, és lefelé indulhatnak az árfolyamok.

A cikk folytatása

A törlesztőrészlet olcsóbb lehet, az egyszeri induló költségek viszont nagyobbak az osztrák hiteleknél, de a váltási és utalási költségek is elvehetik a kedvét annak, aki magyar helyett ausztriai székhelyű banknál szeretne ingatlanvásárláshoz hitelt felvenni. A lehetőséggel azok járhatnak jól, akik Ausztriában dolgoznak, vagy máshonnan van jövedelmük euróban.

Néhány évvel ezelőtt főként a határmenti településeken terjedt el, hogy ingatlanvásárláshoz érdemesebb ausztriai bankoktól hitelt felvenni. Elvileg persze az egész országban lehet felvenni úgynevezett osztrák hiteleket, de gyakorlatilag számos akadállyal szembesülhetnek az ügyfelek. A hitel legfontosabb feltétele egy piaci értelemben forgalomképes ingatlan.

A cikk folytatása

Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.

A cikk folytatása

A hitel igénylése forintban történik, vagy az adásvételi szerződésnek megfelelő devizában.

Piaci kamatozású lakáshitel magas finanszírozással

Megfelelő nagyságú szabad jövedelem estén a hitelbiztosítási érték 100%-át elérheti a hitel összege.
Piaci kamatozású lakáshitel esetén pótingatlan bevonható, és hitelbiztosítéki értéke 80%-a erejéig finanszírozható.

Követelmények az adóssal szemben

• Személyazonosító dokumentumok:
  Állandó, bejelentett lakcím
  Adóazonosító jel
  1 közüzemi díj megfizetésének igazolása

  Közüzemi számla:
  Elegendő egyetlen közüzemi díj megfizetésének igazolása
  1 db Közüzemi számla utolsó havi közüzemi számla + csekk
  1 db közüzemi díj megfizetése bankszámláról

• Adós kölcsönkérelem benyújtásakor 18. évét betöltötte
• Életkora a futamidő végén nem haladhatja meg a 68. Évet
• Az adós megfelelő adóstárs vagy kezes esetén idősebb lehet 68 évesnél a futamidő végén
• Legalább 3 havi munkaviszony a jelenlegi munkahelyen
• Munkáltatói jövedelem igazolás
• Rendszeres, igazolt jövedelem, legalább minimálbér, minimál nyugdíj
• Folyószámlára érkező munkabér vagy Apeh jövedelem igazolás

• Vállalkozó, saját cégből származó jövedelem:
  A vállalkozás 12 hónapja fennáll és rendelkezik egy lezárt üzleti évvel
  A vállalkozás mérlegét nem vizsgáljuk
• Apeh „O” igazolás köztartozásokról
• Apeh személyi jövedelem adóigazolás
• Nem szerepelhet:
  - BAR
  - a Központi Hitelinformációs Rendszerben (minimálbér, 90 nap)
  - a „feketelistán” (3000 Ft, 30 nap)

Adóstárs

A házastársat, élettársat kötelező adóstársként bevonjuk a kölcsönügyletbe.

Nincs életkori, munkaviszony és jövedelem elvárás.

Ha az adóstárs a futamidő végén idősebb lesz 68 évesnél, az adósnak előírható életbiztosítás.

Fizető adóstárs

Szülői támogatás

18 évnél fiatalabbak esetén (gyámhatóság)
25 évnél fiatalabb középfokú végzettséggel rendelkezőknél
32 évnél fiatalabb felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél, tanulóknál
A szülő a kölcsönkérelem befogadásakor nem lehet 60 évesnél idősebb, és jövedelem alapon fizetőképesnek kell lennie.

Fizetőképességet javító adóstárs

Lakáscélú hiteleknél közeli hozzátartozó bevonható, nem kell tulajdonrészt szereznie.
Maximum 2 fizetőképességet javító adóstárs vonható be.

Technikai adóstárs

Haszonélvezettel , özvegyi joggal terhelt ingatlan fedezetül elfogadható, ha a jogosult bevonható a hitelügyletbe.

Készfizető kezes

Egykeresős család, vagy egyedülálló adós esetén készfizető kezes előírható.

A kezes csak akkor fogadható el, ha a megfelelő jövedelemmel rendelkezik
a hitel törlesztésére.

A kezes életbiztosítással kiváltható.

Zálogkötelezett

A fedezetül felajánlott ingatlan tulajdonosa, vagy az adásvételi szerződésben megjelölt vevő.

A zálogkötelezettnek nem kell az adós hozzátartozójának lenni.

A zálogkötelezett szerepelhet a Központi Hitelinformációs Rendszerben,
ha már nincs fennálló tartozása.

Ingatlan fedezet

Magyarország területén lévő önállóan forgalomképes (osztatlan közös tulajdon elfogadható használati jogi megállapodással)

3 ingatlan vonható be fedezetként

Ingatlanbiztosítás (legalább az újraépítési összeg erejéig)

Ingatlan

Minimális hitelbiztosítéki érték

Lakás, ház, üdülő bel- és külterület 3,0 M Ft

Építési telek belterületi 2,0 M Ft

Vendéglátó és kiskereskedelmi egység meghatározott feltételekkel 3,0 M Ft

Városi garázs önálló helyrajzi számmal pótfedezetként 1,5 M Ft

Elfogadható jelzálog bejegyzések:

• Aktuális Finanszírozó Bank
• Magyar Állam
• Más pénzintézet
• Lakás-takarékpénztár
• Munkáltató, Önkormányzat

A jelzálog bejegyzések összege legfeljebb a HBÉ 100 %-át érheti el!

Egyéb jelzálog bejegyzések,

Illetékhivatal javára bejegyzett kölcsön csak az Erste Bankot követő ranghelyen
fogadható el.

Vételi, tartási jog, magánszemélyek jelzálog bejegyzése nem fogadható el.

Finanszírozási hányad változás

A fedezet alapú jelzáloghitelek fedezeti szorzója 10%-kal emelkedett.

Jelenleg a fedezet és a jövedelem alapú hitelek finanszírozási hányada megegyezik.

A kereskedelmi és vendéglátó egységek finanszírozási hányada nem változott!

Egyéb jelzálog bejegyzések,

Illetékhivatal javára bejegyzett kölcsön csak az Erste Bankot követő ranghelyen
fogadható el.

Vételi, tartási jog, magánszemélyek jelzálog bejegyzése nem fogadható el.

Kereskedelmi bankok:
passzív bankügylet: betétgyűjtés
aktív bankügyletek: hitelnyújtás
Angol típusú rendszer: külön ker. és befektetési bankok
Német rendszer: nem vált külön, nagy hitelbankok
Központi (emissziós) bank:
• pénzkibocsátás
• pénz mennyiségének szabályozása
• pénzintézeti számlák vezetése
• központi költségvetésen keresztül államháztartással finanszírozási kapcsolat
• árfolyam-politikai döntések
• arany és devizatartalékok menedzselése
M1: tranzakciós pénz
M2: kvázipénz=M1 + lekötött betétek
Pénzteremtés: hitelnyújtás v. külföldi deviza vétele
Multiplikátor hatás: m=1/t, ahol t a tartalékráta