A Parlament asztalán fekszik az a törvénytervezet, amely az Európai Parlament irányelve alapján újraszabályozná a pénzforgalmi rendszert Magyarországon. Az új szabályozástól azt várják, hogy élénkülni fog a verseny, javul a szolgáltatások minősége, és csökkennek majd a díjak a pénzügyi szektorban. Az EU egyetlen nagy pénzforgalmi egységgé válása a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékára rúgó költségcsökkenést is hozhat.
Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
Nagyüzem volt a hétvégén bankmentésben világszerte. A fejlett országokban számos fórumon találkoztat a döntéshozók, s úgy látszik pozitív fejlemények vannak. Hétfőn a bankmentő intézkedések egész sorozatát jelentik be az eurózóna országai, amelyek vezetői vasárnap vezetői közös akciótervben állapodtak meg. Garantálni fogják a bankközi hiteleket és szükség esetén újratőkésítik a bankokat. Szerdán EU27 szintű találkozóra fog sor kerülni, s az eurózónán kívülről is folyamatosan érkeznek a hírek.
Nicolas Sarkozy, francia elnök vasárnapi bejelentése szerint Franciaország, Németország, Olaszország és más országok hétfőn egyszerre jelentik be bankmentő csomagjaiknak részleteit.
Franciaországban hétfőn rendkívüli kormányülés lesz, amelyet Sarkozy élő televizíós beszéde követ. Az ott bejelentetteket várhatóan még a héten elfogadja a parlament. Közben Nagy-Britanniában – a már bejelentett intézkedéseken felül – állami többségi tulajdonba kerülhet a Royal Bank of Scotland, illetve a HBOS (állítólag még nyitás előtt bejelentés lesz), miközben német sajtóértesülések szerint Németországban egy 100 milliárd eurós tőkeprogramot fognak elfogadni. Portugáliában 20 milliárd eurós garanciát nyújt az állam a bankoknak, miközben Norvégiában az állam 56 milliárd dollárnak megfelelő korona értékben bocsát ki kötvényt a bankok számára fedezetként (a jelzáloghitelek mögé). Ugyanakkor a mentőcsomagok nem állnak meg Európában, Ausztrália és Új-Zéland is korlátlan betétgaranicát tervez, de még az Egyesült Arab Emirátusok is garanciát vállal a banközi betékre, miközben Szaúd-Arábia mintegy 40 milliárd dollárt tett elérhetővé a helyi bankoknak.
forrás: portfolio.hu
Az egyre aggasztóbb hírek ellenére a krízisnek a hazai pénzpiacra az amerikaihoz mérhető közvetlen hatása szinte biztosan nem lesz – állítja tanulmányában a Political Capital Institute Kockázatelemző divíziója. A magyar bankrendszer stabil, ráadásul a bankok hitelezési politikája jóval konzervatívabb, mint az Egyesült Államokban, a bizonytalan hitelek aránya is alacsonyabb (sőt, Magyarországon nem létezik az Egyesült Államokban bedőlt másodlagos jelzáloghitel-konstrukció), ráadásul a hazai ingatlanpiacon nem látható olyan buborék, mint ami az USA-ban a válságot beindította. A történteknek akár pozitív hozadéka is lehet, hiszen Magyarországon az utóbbi időben egyre inkább lazultak a hitelezési feltételek, a sokk után nyilván konzervatívabbá váló mentalitás hosszabb távon növelheti a hazai bankrendszer stabilitását.
forrás: index.hu
Nyugtatni próbálja az európai piacokat az Európai központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet kijelentette, egyetlen uniós bankot sem hagynak elbukni.
Az Európai Központi Bank elnöke, Jean-Claude Trichet hétfőn nyugalomra szólította fel a piacokat, hangsúlyozva, hogy az euróövezet központi bankja, vagyis az EKB készen áll, hogy a pénzpiacok számára biztosítsa azt a likviditást, amelyre szükségük van, mindaddig, amíg ez az igény fennáll.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport (Eurogroup) elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy egyetlen uniós bankot, vagy biztosítót sem hagynak elbukni. Az uniós államok egyetértenek a pénzügyi piaci stabilitás biztosításában, de ennek érdekében nemzeti szinten cselekszenek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az államoknak óvatosan kell bánniuk az adófizetők pénzével.
Egységesen, de külön
Egységes európai fellépést sürgetett a pénzügyi válság leküzdése érdekében hétfő este Berlinben Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Merkel ugyanakkor ismételten elutasította az olasz kormányfőnek azt a javaslatát, hogy amerikai mintára hozzanak létre egyfajta közös európai alapot a bajba jutott bankok megsegítésére.
Berlusconi elismerte, hogy ezzel kapcsolatban Berlin és Róma nincs egy véleményen. Eközben a német kancellár úgy fogalmazott, az egységes fellépés ellenére minden országnak vállalnia kell saját felelősségét a válság következményeinek enyhítése érdekében.
A miniszterelnöki látogatás előestéjén Berlusconi már indítványozta egy közös alap létrehozását. Sőt, olasz hírforrás szerint azt állította, hogy ezzel a német kancellár is egyetért, amit Berlinben szinte azon nyomban cáfoltak. A hétfői tárgyalásokon Merkel személyesen erősítette meg a cáfolatot.
A német kancellár és az olasz kormányfő tárgyalásai előtt Berlinben is közzétették azt a Nicolas Sarkozy francia elnök, az Európai Unió soros elnöke által ismertetett nyilatkozatot, amely szerint az uniós tagállamok kormányai egységesek és szolidárisak a pénzügyi válságban, s kinyilvánítják, hogy megteszik a szükséges lépéseket a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében. A nyilatkozatban közös alapról nem esett szó.
Bush: kell egy kis idő
George Bush amerikai elnök hétfőn kijelentette: a pénzügyi mentőcsomagnak időre lesz szüksége, hogy hasson, de hosszú távon az amerikai gazdaság “rendbe fog jönni”. “Úgy gondolom, hosszú távon ez a gazdaság rendbe fog jönni” – mondta Bush, hangsúlyozva, hogy az amerikai gazdaság “rugalmas, termelékeny, jó munkaerővel rendelkezik”.
A bankok mérlegéből a nem likvid eszközöket eltávolítani hivatott 700 milliárd dolláros mentőcsomag kapcsán úgy fogalmazott: “pénteken aláírtam a törvényt, és időbe fog telni, amíg a pénzügyminisztérium megfelelően elhelyezi az eszközöket, úgy, hogy ne pazarolják el az Önök pénzét és el lehessen érni a célokat”.
Richard Fisher, a texasi Fed elnöke Bush-nál sokkal borúlátóbb képet festett az amerikai gazdaság állapotáról. Mint mondta, a gazdaság a “vérszegénység” tartós állapotába jutott, csekély növekedéssel vagy növekedés nélkül, amit a befagyott hitelpiacok okoznak.
Fisher értékelése szerint ez az alacsony növekedés által jellemzet periódus, “ha egyáltalán lesz valamekkora növekedés”, 2009-be is át fog nyúlni. Fogalmazása szerint a hitelpiacok működése, a hitelek áramlása jelenti a kapitalizmus “véráramát”.
A washingtoni pénzügyminisztérium Neel Kashkari, Henry Paulson pénzügyminiszter főtanácsadója személyében kijelölte a 700 milliárd dolláros mentőcsomag program lebonyolításának vezetőjét. Kashkari – aki korábban a Goldman Sachs egyik pénzügyi vezetőjeként dolgozott – a pénzügyi stabilizációért felelős ideiglenes államtitkár-helyettesként fogja ellátni a rossz hitelek felvásárlását célzó szövetségi program irányítását.
forrás: index.hu
A bankszámlaszerződés olyan pénzkezelési szerződés, amelynek elsődleges funkciója a pénzforgalom lebonyolítása. A szerződés alanyai egyrészt a hitelintézet, másrészt pedig a vele szerződést kötő gazdálkodó szervezet, illetve más jogi vagy természetes személy. A szerződés alapján a hitelintézet kötelessége, hogy a számlán lévő pénzt kezelje és nyilvántartsa; a számlatulajdonost a számla egyenlegéről értesítse és a számla terhére adott megbízásokat teljesítse, jogosult ugyanakkor arra, hogy a számlán lévő összeget használja, hasznosítsa. Az így keletkező kamattal/haszonnal szabadon rendelkezik, azzal a szerződés megszűnésekor sem köteles elszámolni. A bankot emellett jutalékra, valamint a költségeinek a megtérítésére is igényt tarthat.
A belföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok kötelesek pénzforgalmi bankszámlaszerződést kötni, mivel pénzeszközeiket (a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével) bankszámlán kell tartaniuk, pénzforgalmukat pedig bankszámlán kell lebonyolítaniuk.
A szakosított hitelintézetek tevékenységi köre a bankokhoz képest korlátozott, kizárólag azokat a speciális tevékenységeket végezhetik, amelyeket a rájuk vonatkozó külön jogszabályok lehetővé tesznek.
Szakosított hitelintézetek a lakás-takarékpénztárak , a jelzálog-hitelintézetek, de ilyennek minősülnek az egyedi szakosított hitelintézetek is, mint például a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság is.
A bankot alapítani tulajdonképpen egyet jelent az üzleti vállalkozással. A gazdasági társaságok alapításának célja: üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatása. Üzletszerűnek akkor nevezzük a tevékenységet, ha rendszeres és anyagi haszonszerzés céljából végzik.
A részvénytársaság abban különbözik a többi gazdasági társaságtól, hogy itt a tagsági jogokról értékpapírt állítanak ki. Ez a részvény. A részvényes kötelezettsége a társasággal szemben az, hogy a részvény kibocsátási értékét szolgáltassa. Részvénytársaságot legkevesebb húszmillió forint alaptőkével lehet alapítani. A bank olyan részvénytársaság, amelynek alapításához legalább kétmilliárd forint jegyzett tőkére van szükség.
A bankok tevékenységének legfontosabb elemei: az üzletszerű betétgyűjtés , a hitel- és kölcsönszerződések kötése, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások jelentik. Kizárólag a bankok jogosultak arra, hogy a pénzügyi szolgáltatási tevékenységek teljes körét végezzék.
Ez a pénzügyi intézmény legalább 100 millió forint jegyzett tőkével létesíthető. A szövetkezeti hitelintézetek csoportján belül megkülönböztetünk hitelszövetkezeteket és takarékszövetkezeteket aszerint, hogy azok milyen személyi körben nyújtanak szolgáltatásokat.
