„A tavaly februári termékindulás óta mintegy 200 új típusú, államilag támogatott lakáshitelt folyósítottunk, amelyek összege több mint egymilliárd forint volt” – közölte az Erste Bank a Világgazdasággal. Ebből az év utolsó két hónapjában 62 hitelt nyújtottak 400 millió forint értékben. Ha fennmarad az érdeklődés év végén elért szintje, akkor a hitelintézet évente mintegy 400 támogatott hitelt folyósíthat 2,4 milliárd forint körüli értékben.

A bank tájékoztatása szerint szakértőik a jogosult ügyfeleket a tanácsadások során minden esetben tájékoztatják a támogatott hitel igénybevételének lehetőségéről, és az ügyfelek részéről is folyamatos az érdeklődés. Különösen a tavaszi-nyári hónapokban nagyobb a „mozgás”, ez az ősz során koncentrálódó folyósítással jár. Ám az összetett jogszabályi feltételek miatt az érdeklődők közül nem mindenki jogosult kamattámogatott hitelre, vagy nem vállalják például az igénybevétellel járó számlanyújtási kötelezettség teljesítését.

Forrás: VG

Hasonló cikkek

1. Megszűnhet a lakáshitelek állami támogatása?
2. Lakáshitelek: kamatcsökkenés az év második felében?
3. 0,99%-os lakáshitelek Szlovákiában

Nem, továbbra sem nyújtunk új lakossági devizahiteleket, hitellel még nem rendelkező magánügyfeleknek, de természetesen követjük a szabályozási fejleményeket és a Magyar Bankszövetség értelmezését is várjuk. Így foglalható össze a nagyobb hazai kereskedelmi bankok véleménye arról, hogy vajon valóban újra lehet-e devizahitelezni.

A lehetőséget a Napi Gazdaság cikke vetette fel, de hamarosan többen is vitázni kezdtek a jogszabályok értelmezéséről. A napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egymásnak ellentmondó a polgári törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartási jogszabály, márpedig a január elsejétől hatályos utóbbi jogszabály számos pontban enyhébb és megengedőbb, mint a Ptk. tavaly augusztus 14-től hatályos passzusa, amely szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog.

Ez a szabály elég egyértelmű, még akkor is, ha az újabb jogszabály számos kivételt megenged. Ráadásul egyes értelmezések szerint csak a devizaalapú, de forintban folyósított hitelekre vonatkozik, azokra a javarészt eurókölcsönökre nem, ahol valóban devizában történik a folyósítás és a törlesztés is.

Ezt a szabályt azonban az értelmezések egy része vitatja. Vannak azonban azért egyértelműbb elemek is. Milyen esetekben lehet jelzálogjogot biztosan behegyezni devizahitelekre? Ha változik egy követelés jogosultja (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás), illetve, ha meglevő kölcsönszerződés módosítása, fedezetcsere, kölcsönkiváltás esetén, ha az új hitel a korábbinál nem terhesebb.

Igyekeztünk a legnagyobb lakossági bankoknál tájékozódni arról, hogy a cikkben felvetett kiskapukkal élnek-e a bankok. A hivatalos válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak, de az kiderült, hogy a bankok nem kezdtek el devizahitelezni. „Bankunk jelenleg nem kínál devizahiteleket ügyfeleinek” vagy „”Bankunk egyelőre nem kíván a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek kezelésének gyakorlatában módosítani” – érkeztek a szófukar válaszok. Azt azért egyes bankok elismerték, hogy vizsgálják a lehetőségek jogi hátterét, illetve mivel az esetleges változás a teljes hazai bankszektort érinti, a bankok várják a Bankszövetség állásfoglalását is.

Voltak azért olyan banki munkatársak is, akik háttérbeszélgetésekben kicsit részletesebben fejtették ki a véleményüket. Egyik forrásunk elmondta, hogy amennyiben párhuzamosan létezik két jogszabály és az egyik megengedőbb, mint a másik, az egy transzparensen működő banknak nem elég. „Nem szeretünk jogi kiskapuk alapján működni, hanem a törvényalkotói szándék akceptálásával dolgozunk” – mondta forrásunk, aki szerint csak határozott kormányzati állásfoglalás, illetve zöld lámpa esetén vizsgálja csak meg egy bank, hogy olyan tevékenységbe kezd, amiről eddig azt hallotta, hogy tiltózónában van.

Egy másik forrásunk azzal viccelt, hogy a jelzálogbejegyzés vagy nem bejegyzés a mai devizahitel-piacon teljesen felesleges, elméleti kérdés. Amíg ugyanis a korábbi devizahitelesek fedezetei sem piacosíthatóak, értsd kilakoltatási moratórium és lakásértékesítési moratórium van érvényben, addig szinte mindegy, hogy bejegyezhető-e a fedezet.

No, természetesen azért ez nem így van, hiszen a bankok még hihetnek és hisznek is abban, hogy a jelzálogfedezettel nyújtott hiteltermékek alapja, vagyis a fedezet egyszer valóban fedezetként fog viselkedni, de azért az sokat mondó, hogy a kormányzat folyamatosan ad olyan jelzéseket, hogy a későbbiekben sem fog senki az utcára kerülni. Márpedig, ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, a bankok elképesztő veszteségeket fognak elszenvedni, hiszen fedezett hiteleiket voltaképpen fogyasztási hitelekké kell átértékelniük. Hiszen a fedezetek nem működnek, járulékos következményként pedig szinte az ügyfelek kényére-kedvére van bízva, hogy hajlandók-e törleszteni.

Harmadik beszélgetőpartnerünk szerint sem várható, hogy a bankok trükköznének és kicsit becsomagolnák a hitelkonstrukciókat az engedélyezett kategóriákba. Az értelmezések szerint a tisztán euróhitelek (forintátváltás nélkül) kaphatnának teret a megengedőbb megközelítéssel. Azzal banki forrásunk egyetértett, hogy a svájci frankos hitelek és az euróhitelek együttkezelése szakmai hiba volt, és valóban van Magyarországon egy olyan réteg, amelyiknek a jövedelme euróban keletkezik, és számukra az euróhitel a legkevésbé kockázatos termék.

A szabályozók tavaly augusztusban kiöntötték a gyereket a lavórral. Egy viszonylag szűk kör miatt az euróhitelezést ugyan újra lehetne indítani, de forrásunk szerint valószínűleg a szabályozó erre a „kicsi szegmensre” nem volt külön tekintettel. Maguk a bankok ráadásul különösebben nem tülekednének devizában hitelezni.

Nagyon sokba került az a korábbi nagy hiba, miszerint 10-20 éves devizahiteleket a bankok 1-3 havi rövid pozíciókkal fedeztek a treasuryken keresztül. A lehetőségek nem tágultak, éven túl, főleg 10 évnél hosszabb időtávokra a bankok nem is nagyon tudnak fedezni. A svájci frank további izmosodását várják az elemzők, a svájcifrank-hitelek a bankoknak sem hiányoznak.

Forrás: FigyelőNet www.fn.hu
Közvetlen link

Hasonló cikkek

1. Forint vagy deviza hitel?
2. Szabadfelhasználású hitelek
3. Lakásvásárlási hitelek

A pénzintézetek nem zárták ki, hogy a Szlovák Takarékpénztárhoz hasonlóan csökkenthetik a kamataikat, vagy eltörölhetik a hitellel kapcsolatos költségek egy részét, esetleg a hosszabb lekötés esetén kínálnak majd kedvezményesebb kamatot. Ennek hátterében elsősorban az Európai Központi Bank alacsony kamatszintet támogató intézkedési állnak. Ezzel – többek között – azt szeretnék elérni, hogy a hitelek egyre szélesebb réteg számára váljanak hozzáférhetővé, gyorsabb gazdasági növekedést generálva a válságtól megtépázott eurózónában.

Az alacsony kamatszintnek elsősorban a jelzáloghiteleket felvevők örvendhetnek. “A hitelkamatok várhatóan még hosszabb időn keresztül alacsonyak maradnak, növekedésük csak a jövő év második felében várható” – mondta az Új Szónak Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője.

A következő egy évben az elemzők már nem számítanak arra, hogy az Európai Központi Bank tovább csökkentené az alapkamatát, hiszen erre csak akkor szánná el magát, ha az eurózóna újabb válságba kerülne. Szlovákiában az elkövetkező időszakban a kamatszint elsősorban a bankok közötti konkurenciaharctól függ majd. A pénzintézetek 2010 elejétől már nagyobb kedvvel nyújtanak hitelt, mint korábban, most azonban a lakosság hiteligénylési kedve csökkent.

“Nem számítunk arra, hogy az elkövetkező időszakban látványosabb mértékben nőne a lakosság érdeklődése a lakáshitelek és a lakásvásárlás iránt, így az ingatlanok árának növekedése sem valószínű” – tette hozzá ¥ubomír Kardo¹, a Szlovák Ingatlanügynökségek Szövetségének elnöke. Az alacsonyabb kamatok szerinte ugyan nagyobb vonzerőt jelenthetnek majd az embereknek, a havi törlesztő részlet nagysága azonban úgyis az ügyfél bevételeitől függ.

Az elkövetkező időszakban azok számíthatnak a legalacsonyabb kamatokra, akik jogosultak a fiatalok számára nyújtott kedvezményekre. “A 35 évnél fiatalabb ügyfelek akár már 0,99%-os kamattal is vehetnek fel hitelt, mindez azonban csak azokra érvényes, akiknek a havi bruttó bevétele nem haladja meg a 942,50 eurót” – nyilatkozta Stefan Frimmer, a Szlovák Takarékpénztár szóvivője. A fiatalok számára nyújtott kedvezményes jelzáloghitelt októbertől az eddigieknél is többen igényelhetik majd. Mivel az idei második negyedévben 725 euróról 758 euróra nőtt az átlagbér, a hatályos szabályok szerint a jövő hónaptól az eddigi 942,50 euró helyett 985,40 euróra nő az a felső bevételi határ, amely alatt a kedvezményes hitelt igényelhetik. Ilyen esetben az állam 2 százalékponttal, a bank 1 százalékponttal járul hozzá a kamat csökkentéséhez a hitel felvételét követő öt éven keresztül.

Forrás: pénzcentrum

Hasonló cikkek

1. Áthidaló lakáshitelek
2. Nem fogynak az államilag támogatott lakáshitelek
3. Megszűnhet a lakáshitelek állami támogatása?

A svájci frankkal szembeni forintjegyzések 226,5-ig, az euróval szembeniek 289,5-ig emelkedtek az elmúlt egy órában a bankközi devizapiacon, mivel továbbra is borongós a nemzetközi részvénypiaci hangulat, amely továbbra is erősen tartja a svájci frankot és a dollárt a nemzetközi devizapiacokon.

A forint gyengülésével párhuzamosan kissé tovább élénkültek a jegybanki kamatemeléssel kapcsolatos piaci várakozások. Az egy hónap múlvai 3 hónapos határidős kamatláb 5,55%-nál, a 3 hónap múlvai 3 hónapos pedig már 6%-nál jár 5,25%-os alapkamat mellett.

A forint számára nem kedvező fejlemény az sem, hogy a ma közzétett felülvizsgált második negyedévi adatok szerint valóban stagnált negyedéves alapon a magyar GDP, illetve júliusban kisebb csökkenést mutatott havi alapon az ipari termelés.

Forrás: portfolio

Hasonló cikkek

1. Svájci Frank: Hát ezért nem csökken a kamata!
2. Svájci frankhitelek átváltása
3. Áthidaló hitel

Tavaly tavasszal, amikor az euró árfolyama 320 forint közelébe, a svájci frank pedig bőven 200 forint fölé drágult, a devizahiteleseknek igen komoly többletkiadást kellett kigazdálkodniuk. Ennek a kockázati forrásnak vethet véget a forinthitelekre való áttérés, azonban kérdés, hogy az ebbe az irányba mutató folyamatok elegendőek-e jelenleg a tömeges váltásra. Szakértők szerint a hazai devizában való hitelfelvételt egyaránt segítheti a devizahiteleknél fellépő árfolyamkockázat, és a kamatcsökkenés is.

Az MNB tájékoztatása szerint a háztartások és a vállalkozások is igyekeznek leépíteni a devizaállományukat, a forinthitelek népszerűségének növekedését viszont csak a háztartások esetében lehetett megfigyelni.

Balásy Zsolt a Concorde Zrt. elemzője is úgy vélte, hogy növekedhet az érdeklődés a forinthitelek iránt, miután a devizahitelek esetében nőtt az árfolyamkockázat. Az erősebb forint ugyanis ismét teret nyitott a devizahitelek legnagyobb veszélyének számító forintgyengülés előtt. – fogalmazott.

További vonzerőt jelenthetne, hogy a kamatcsökkentés révén a hitelkamatok is alacsonyabbá váltak, azonban kérdés, hogy ez mennyire jut át a bankokon a hitelfelvevőkig. A legtöbb pénzintézet ugyanis egyelőre nem érvényesíti a gyakorlatban ezeket a kedvező folyamatokat, bár a piac előbb-utóbb kikényszerítheti ezt – tette hozzá.

A devizahitelekről szólva elmondta, hogy – a korábban első számú devizahitel forrásnak számító – svájci frankkal szemben az utóbbi hónapokban inkább gyengült a forint.

Az elemző szerint összességében népszerűbbé válhat a forinthitel a növekvő árfolyamkockázat, valamint a csökkenő kamatkülönbözet miatt.

Forrás: Népszava.hu

Hasonló cikkek

1. Forint vagy deviza hitel?
2. Svájci frankhitelek átváltása
3. Kamat emelés

Aki ki akarja kerülni az árfolyamkockázat közvetlen hatásait, az forintban veszi fel a hitelét. Legalábbis a háztartások esetében egyre növekszik a hazai devizában felvett hitelek népszerűsége. Most már csak néhány „konzervatív” ügyfél választja az euró alapú hitelt. Ennek egyszerű az oka, a forint és a devizaalapú hitelek kamatai most már közel azonos szinten mozognak.

Az érdeklődés a jövőben növekedni fog a forinthitelek iránt, de szerinte az 5,5 százalékos kamatszint még nem teljesen meggyőző. A kamatkülönbség a forint és devizakölcsönök között teljes mértékben csak 3-4 százalékos kamatszintnél tűnne el. Januárban még a devizahitelek voltak többségben az új hitelfelvevők körében.

Ha valaki a jövőbe tekint, akkor azt látja, hogy mind az Európai Központi Bank (ECB), mind pedig a svájci jegybank várhatóan kamatot fog emelni, miközben a forintkamat tovább csökkenhet. Azért is érdemes most forintban eladósodni, mivel az árfolyam jelenleg viszonylag erős az euróhoz viszonyítva, így lehetőség nyílt a gyengülésre, s a választások, valamint a választások utáni helyzet is bizonytalanságot jelenthet ebből a szempontból.

A hitelközvetítő szerint a bankok egymás után csökkentik forinthiteleik kamatait, ahogy a Magyar Nemzeti Bank is vágott a kamaton. Sorban kapják az új kondíciókra vonatkozó értesítéseket, amire persze a banki etikai kódex is kötelezi a hitelintézeteket. Megfigyelése szerint egyébként a bankok egy 3-4 százalékos marzsot mindig rászámolnak az alapkamatra, így árazzák be hiteleiket.

A minap a PSZÁF bejelentette, hogy témavizsgálatot indít. A felügyelet bejelentése szerint ez 30 bankot érinthet, sajtóinformációk szerint azért, mert egyes esetekben a banki hitelkamatok nem követték teljes mértékben a jegybank alapkamat változását. Természetesen „ütni kell a fejüket” azoknak a bankoknak, akik már aláírták a kódexet. Véleménye szerint egyébként sok más etikai kérdés is fel fog merülni a bankok hitelezési gyakorlatát illetően a kódex révén.

Azt is megjegyezte, hogy miközben az új hitelfelvevőket már a forintkölcsönök felvételére biztatják, addig azoknak, akik már el vannak adósodva devizában – főként pedig svájci frankban – most nem javasolja hitelük átváltását forinthitelre. Ennek oka a forint gyengesége a frankkal szemben. Egy mostani váltással igen nagymértékű veszteséget szenvednének el a devizahitelesek, így inkább az azonos devizanemben történő hitelcserét ajánlják a számukra.

Forrás: Ingatlan Magazin

Hasonló cikkek

1. Ne váltsunk azonnal devizahitelt forint hitelre!
2. Devizahitel: átütemezés, moratórium vagy passzoljuk?
3. Újra jönnek a deviza hitelek?

Több helyen is megjelent ma, hogy a Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete azt javasolja a svájci frank alapú hitellel rendelkezőknek, hogy ne várják meg, míg újra az egekbe szökik hiteltartozásuk és törlesztésük, vizsgáltassák meg lehetőségeiket meglévő hitelük forint, vagy euró alapúra váltására.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a frankhitelesek döntő többsége a válság előtti 145-165 forint közötti árfolyamon vette fel a hitelét, vagyis egy kiváltással azonnal realizálnának 10-20% közötti árfolyamveszteséget. Nem beszélve arról, hogy az euró árfolyama jelenleg az elmúlt hónapokhoz képest alacsonynak mondható, tehát egy újabb forintgyengüléssel ismét mínuszban találnák magukat.

Az egyesület szerint a gazdasági folyamatok a frankhitelek forintösszegének és törlesztésének emelkedését eredményezik, az elemzői várakozások 190 forint fölé teszik a frank árfolyamát a következő negyedévben.

A CHF alapú lakáshiteleket jellemzően 20 évre vették fel az ügyfelek, mely időszak alatt sok minden történhet, a válság alatt járt már 210 forint felett is a frank árfolyama, majd néhány hónappal később 170 környékén jegyezték. Ezért nem javasoljuk a frankhitelek azonnali kiváltását, mivel rövidtávon sokat veszíthetnek rajta az ügyfelek.

Forrás: pénzcentrum

Hasonló cikkek

1. Svájci Frank: Hát ezért nem csökken a kamata!
2. Megállíthatatlan a svájci frank
3. Euró és CHF hitelek

A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni – emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.

A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben – írja a Takarékbank kommentárja.

forrás: napi.hu

Hasonló cikkek

1. Nem lesz közvetlen hatása itthon a hitelválságnak
2. Euró és CHF hitelek
3. Heteken belül itt a kedvező vállalkozói mikrohitel

Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat.

Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.

Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell – szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán.

Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket.

A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.

forrás: portfolio.hu

Hasonló cikkek

1. Keveseknek éri meg az osztrák hitel
2. Európa nem hagy elbukni bankot
3. Forintválságnak vége

A Népszabadság azt írja, a törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek, s az uniós szabályoknak megfelelő törvény – amely például a bankszámlák egységes kezelését szabályozza – november elsejével lépne hatályba. Az új törvény életbe lépése azt jelentheti majd, hogy egyszerűbben, sőt olcsóbban vehetnének igénybe szolgáltatásokat, válthatnának bankot és érvényesíthetnék jogaikat az ügyfelek.

Az ügyfelek tájékoztatására és a szerződések tartalmára is kiemelt figyelmet fordít majd az új törvény. Részletes szabályozás található benne például arról, hogy a tájékoztatásnak egyértelműnek, pontosnak, közérthetőnek kell lennie, az ellopott bankkártya tulajdonosának a bejelentést megelőzően keletkezett kárából 45 ezer forintot kell viselnie, az ezen felüli összeget pedig a szolgáltató megtéríti, ha az ügyfél kellő gondossággal járt el.

Az lesz azonban az egyik legfontosabb változás, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások kondícióinak módosításáról a hatályba lépés előtt két hónappal tájékoztatnia kell a szolgáltatónak az ügyfelet (hasonlóan a hitel- és lízingkonstrukcióknak az egyoldalú szerződésmódosítások szigorítása során történt szabályozásához a magánszemélyek és mikrovállalkozások esetében).

Szintén a verseny növekedésének irányába hathat, hogy a határozatlan idejű és az egy événél hosszabb szerződéseket rendes felmondással is meg lehet szüntetni a jövőben egy év után, s a felmondási idő legfeljebb egy hónap lehet. Egy éven belüli megszüntetés esetén a bank pluszköltséget számolhat fel.

Új konkurenciát kapnak a bankok a pénzforgalmi szolgáltatás (pl. bankszámla vezetés) nyújtásában: a szakosított hitelintézetek és a szövetkezeti hitelintézetek (takarék-, ill. hitelszövetkezetek) mellett ezentúl pénzforgalmi intézményekkel is versenyezniük kell ebben a szolgáltatásban.

A pénzforgalmi intézményeket sokkal egyszerűbb lesz létrehozni, mint egy bankot, már csak az alacsonyabb tőkekövetelmény (37.5 millió, ill. ha csak készpénzátutalással foglalkozik, 6 millió forint jegyzett tőke a bankok 2 milliárdjával szemben). Kérdés, ezzel milyen versenyt támaszthatnak a bankokkal szemben, mindenesetre a takarék- és hitelszövetkezetek eddigi ténykedésükkel az ügyfélhitelek alig ötödét érték csak el.

Az új törvény az ún. egységes euró fizetési övezet (SEPA) keretrendszerébe illeszkedik bele, melynek lényege, hogy az unió a bankok számára egyetlen pénzforgalmi egységként működne, különbségtétel nélkül az egyes tagállamok között, rajtuk kívül és belül. Mindez az adminisztráció csökkenésével járna együtt, amely a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékának megfelelő költségcsökkenést is eredményezhetne. Az új rendszer a napilap szerint 2013 végén, 2014 elején indulhat el, bár vele kompatibilis utalásokat már több mint egy tucat hitelintézet tud végezni már most is.

forrás: portfolio.hu

Hasonló cikkek

1. Vigyázz! Trükköznek a bankok a THM-mel!
2. Szakosított hitelintézetek
3. Európa nem hagy elbukni bankot