Kevesen vesznek fel állami támogatású lakáshitelt – derül ki a fontosabb bankok lapunknak küldött válaszaiból. Tapasztalataik szerint ugyan folyamatos az ügyfelek érdeklődése a lehetőség iránt, ám az összetett és túl szigorú jogszabályok miatt sokan nem jogosultak a támogatásra, vagy nem vállalják a hiteligényléssel járó számlanyújtási kötelezettséget. Az ilyen lakáshitelek iránti kereslet csökkenését jelzi, hogy tavaly jelentősen visszaesett a költségvetésben az e célra kifizetett összeg.
„A tavaly februári termékindulás óta mintegy 200 új típusú, államilag támogatott lakáshitelt folyósítottunk, amelyek összege több mint egymilliárd forint volt” – közölte az Erste Bank a Világgazdasággal. Ebből az év utolsó két hónapjában 62 hitelt nyújtottak 400 millió forint értékben. Ha fennmarad az érdeklődés év végén elért szintje, akkor a hitelintézet évente mintegy 400 támogatott hitelt folyósíthat 2,4 milliárd forint körüli értékben.
A bank tájékoztatása szerint szakértőik a jogosult ügyfeleket a tanácsadások során minden esetben tájékoztatják a támogatott hitel igénybevételének lehetőségéről, és az ügyfelek részéről is folyamatos az érdeklődés. Különösen a tavaszi-nyári hónapokban nagyobb a „mozgás”, ez az ősz során koncentrálódó folyósítással jár. Ám az összetett jogszabályi feltételek miatt az érdeklődők közül nem mindenki jogosult kamattámogatott hitelre, vagy nem vállalják például az igénybevétellel járó számlanyújtási kötelezettség teljesítését.
Forrás: VG
Megállíthatatlannak tűnik a svájci frank erősödése: az euróval szemben sorozatosan történelmi csúcsokat dönt, ami újabb nyomást helyezett a forintra is. A hazai fizetőeszköz a frankkal szemben már a 226-os szint felett jár (ami újabb történelmi csúcs), míg az euróval szembeni árfolyam 290 közelében mozog. Úgy tűnik a nemzetközi befektetői hangulat nem tud javulni, ami rossz hír a feltörekvő piaci devizák, főként a sérülékenynek tekinthető forint számára. A cikk folytatása
5,5 százalékra csökkentette a jegybank az alapkamatot. Úgy tűnik, egyre könnyebb a választás a forint és a deviza alapú hitelek között. Ezt az is bizonyítja, hogy az ügyfelek többsége most már a forinthitel iránt érdeklődik.
Aki ki akarja kerülni az árfolyamkockázat közvetlen hatásait, az forintban veszi fel a hitelét. Legalábbis a háztartások esetében egyre növekszik a hazai devizában felvett hitelek népszerűsége. Most már csak néhány „konzervatív” ügyfél választja az euró alapú hitelt. Ennek egyszerű az oka, a forint és a devizaalapú hitelek kamatai most már közel azonos szinten mozognak. A cikk folytatása
Az Európai Központi Bank a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az eurózóna irányadó kamatának 1 százalékos mértékén.
A fő esemény Frankfurtban ma nem maga döntés végeredménye, hanem a magyar idő szerint fél háromkor kezdődő sajtótájékoztató lesz, ahol Jean-Claude Trichet ECB-elnök a 60 milliárd eurós mennyiségi lazítási programot értékeli, a gazdasági előrejelzéseiről számol be, valamint a szeptemberben esedékes második egyéves euró hiteltender kamatlábát fogja közölni – emlékeztet a Takarékbank kommentárja. Hamarosan a fiskális és monetáris stimuláló intézkedések befejezéséről, leépítésének módjáról és időzítéséről (más gazdaságokkal való összehangolásáról) hallhatunk információkat. Ez utóbbi egyébként a pénteken kezdődő G20-ak pénzügyminisztereinek londoni találkozóján is központi kérdés lesz.
A főbb tőzsdék egyelőre csekély mértékben reagáltak az ECB-kamattartásra, de az euró/dollár 1,4350-ig kúszott fel a döntést megelőzően, ami után némileg korrigálva 1,4330-ra tért vissza. A piacok (egyelőre) természetesen az alapkamat minél alacsonyabban való tartásában érdekeltek, tehát igaz nem meglepő, de jó hír volt a döntés. A forint is elsősorban az euró/dollár keresztárfolyam emelkedése miatt 273,50-ig erősödött az euróval szemben – írja a Takarékbank kommentárja.
forrás: napi.hu
Válságalapot hozna létre a kormány a bajbajutott lakáshitelesek megsegítésére – közölte Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkár.
Korózs Lajos kérdésre válaszolva elmondta: az állam átvállalná a lakáshitel-törlesztését azoknak, akik azt nem tudják fizetni. Erről polgárjogi szerződést kötnének, a korábbi tulajdonosok bérlővé válnának, és így az államtól bérelnék tovább ingatlanjaikat.
Az államtitkár szerint a szakértők most azon dolgoznak, hogy a bérlők anyagi helyzetük normalizálódása után miként vásárolhatnák vissza a lakásukat.
Ma közel 800 ezer családnak van devizalapú hitele, minden őket segítő intézkedést támogatni kell – szögezte le Korózs Lajos, hozzátéve: ilyen a hitel átütemezése, a hiteltörlesztés csökkentése, vagy a törlesztési határidő kitolása. Kiemelte, hogy a miniszterelnök kérésére dolgoznak a válságalap létrehozásán.
Molnár Csaba, a Miniszterelnöki hivatalt vezető miniszter azt mondta: a lakáshitelesek törlesztési nehézségeinek megoldásánál van olyan elképzelés, hogy akár bérleti konstrukcióval is kiválthatnák a hitelszerződéseket.
A kormány a hazai bankpiac szereplőivel és a szabályozó hatósággal közösen egy olyan modell megalkotásán dolgozik, amely biztosítja, hogy a lehető legtöbb hiteltörlesztési zavarral küzdő család a saját otthonában maradhasson; akár annak árán is, hogy a hitelszerződéseket bérleti konstrukcióval váltják ki.
forrás: portfolio.hu
A Parlament asztalán fekszik az a törvénytervezet, amely az Európai Parlament irányelve alapján újraszabályozná a pénzforgalmi rendszert Magyarországon. Az új szabályozástól azt várják, hogy élénkülni fog a verseny, javul a szolgáltatások minősége, és csökkennek majd a díjak a pénzügyi szektorban. Az EU egyetlen nagy pénzforgalmi egységgé válása a becslések szerint akár a GDP 0.25 százalékára rúgó költségcsökkenést is hozhat.
Négy hónapos csúcsot állított fel ma a forint, az euró ára 277,70-re csökkent. A BUX átlépte a 14 000 pontos határt, utoljára novemberben járt ilyen magasan. Az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a forint ereje tartós maradhat, a tőzsdén azonban, ahogy szerte a világban, hamarosan véget érhet a száguldás, és lefelé indulhatnak az árfolyamok.
A törlesztőrészlet olcsóbb lehet, az egyszeri induló költségek viszont nagyobbak az osztrák hiteleknél, de a váltási és utalási költségek is elvehetik a kedvét annak, aki magyar helyett ausztriai székhelyű banknál szeretne ingatlanvásárláshoz hitelt felvenni. A lehetőséggel azok járhatnak jól, akik Ausztriában dolgoznak, vagy máshonnan van jövedelmük euróban.
Néhány évvel ezelőtt főként a határmenti településeken terjedt el, hogy ingatlanvásárláshoz érdemesebb ausztriai bankoktól hitelt felvenni. Elvileg persze az egész országban lehet felvenni úgynevezett osztrák hiteleket, de gyakorlatilag számos akadállyal szembesülhetnek az ügyfelek. A hitel legfontosabb feltétele egy piaci értelemben forgalomképes ingatlan.
„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre.
Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.
Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
