Kevesen vesznek fel állami támogatású lakáshitelt – derül ki a fontosabb bankok lapunknak küldött válaszaiból. Tapasztalataik szerint ugyan folyamatos az ügyfelek érdeklődése a lehetőség iránt, ám az összetett és túl szigorú jogszabályok miatt sokan nem jogosultak a támogatásra, vagy nem vállalják a hiteligényléssel járó számlanyújtási kötelezettséget. Az ilyen lakáshitelek iránti kereslet csökkenését jelzi, hogy tavaly jelentősen visszaesett a költségvetésben az e célra kifizetett összeg.
„A tavaly februári termékindulás óta mintegy 200 új típusú, államilag támogatott lakáshitelt folyósítottunk, amelyek összege több mint egymilliárd forint volt” – közölte az Erste Bank a Világgazdasággal. Ebből az év utolsó két hónapjában 62 hitelt nyújtottak 400 millió forint értékben. Ha fennmarad az érdeklődés év végén elért szintje, akkor a hitelintézet évente mintegy 400 támogatott hitelt folyósíthat 2,4 milliárd forint körüli értékben.
A bank tájékoztatása szerint szakértőik a jogosult ügyfeleket a tanácsadások során minden esetben tájékoztatják a támogatott hitel igénybevételének lehetőségéről, és az ügyfelek részéről is folyamatos az érdeklődés. Különösen a tavaszi-nyári hónapokban nagyobb a „mozgás”, ez az ősz során koncentrálódó folyósítással jár. Ám az összetett jogszabályi feltételek miatt az érdeklődők közül nem mindenki jogosult kamattámogatott hitelre, vagy nem vállalják például az igénybevétellel járó számlanyújtási kötelezettség teljesítését.
Forrás: VG
Különböző jogszabályok eltérően rendelkeznek arról, hogy miként jegyezhetik be a földhivatalok a jelzálogjogot a tavaly augusztus óta folyósított devizahitelekből vásárolt ingatlanok esetében. A bankok nem csaptak le a kiskapukra, nem indult újra a lakossági devizahitelezés.
Nem, továbbra sem nyújtunk új lakossági devizahiteleket, hitellel még nem rendelkező magánügyfeleknek, de természetesen követjük a szabályozási fejleményeket és a Magyar Bankszövetség értelmezését is várjuk. Így foglalható össze a nagyobb hazai kereskedelmi bankok véleménye arról, hogy vajon valóban újra lehet-e devizahitelezni.
A lehetőséget a Napi Gazdaság cikke vetette fel, de hamarosan többen is vitázni kezdtek a jogszabályok értelmezéséről. A napilap arra hívta fel a figyelmet, hogy egymásnak ellentmondó a polgári törvénykönyv és az ingatlan-nyilvántartási jogszabály, márpedig a január elsejétől hatályos utóbbi jogszabály számos pontban enyhébb és megengedőbb, mint a Ptk. tavaly augusztus 14-től hatályos passzusa, amely szerint természetes személy devizában nyilvántartott vagy nyújtott (devizaalapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingatlanra nem állapítható meg jelzálogjog.
Ez a szabály elég egyértelmű, még akkor is, ha az újabb jogszabály számos kivételt megenged. Ráadásul egyes értelmezések szerint csak a devizaalapú, de forintban folyósított hitelekre vonatkozik, azokra a javarészt eurókölcsönökre nem, ahol valóban devizában történik a folyósítás és a törlesztés is.
Ezt a szabályt azonban az értelmezések egy része vitatja. Vannak azonban azért egyértelműbb elemek is. Milyen esetekben lehet jelzálogjogot biztosan behegyezni devizahitelekre? Ha változik egy követelés jogosultja (engedményezés, tartozásátvállalás, jogutódlás), illetve, ha meglevő kölcsönszerződés módosítása, fedezetcsere, kölcsönkiváltás esetén, ha az új hitel a korábbinál nem terhesebb.
Igyekeztünk a legnagyobb lakossági bankoknál tájékozódni arról, hogy a cikkben felvetett kiskapukkal élnek-e a bankok. A hivatalos válaszokból nem lettünk sokkal okosabbak, de az kiderült, hogy a bankok nem kezdtek el devizahitelezni. „Bankunk jelenleg nem kínál devizahiteleket ügyfeleinek” vagy „”Bankunk egyelőre nem kíván a devizaalapú ingatlanfedezetes hitelek kezelésének gyakorlatában módosítani” – érkeztek a szófukar válaszok. Azt azért egyes bankok elismerték, hogy vizsgálják a lehetőségek jogi hátterét, illetve mivel az esetleges változás a teljes hazai bankszektort érinti, a bankok várják a Bankszövetség állásfoglalását is.
Voltak azért olyan banki munkatársak is, akik háttérbeszélgetésekben kicsit részletesebben fejtették ki a véleményüket. Egyik forrásunk elmondta, hogy amennyiben párhuzamosan létezik két jogszabály és az egyik megengedőbb, mint a másik, az egy transzparensen működő banknak nem elég. „Nem szeretünk jogi kiskapuk alapján működni, hanem a törvényalkotói szándék akceptálásával dolgozunk” – mondta forrásunk, aki szerint csak határozott kormányzati állásfoglalás, illetve zöld lámpa esetén vizsgálja csak meg egy bank, hogy olyan tevékenységbe kezd, amiről eddig azt hallotta, hogy tiltózónában van.
Egy másik forrásunk azzal viccelt, hogy a jelzálogbejegyzés vagy nem bejegyzés a mai devizahitel-piacon teljesen felesleges, elméleti kérdés. Amíg ugyanis a korábbi devizahitelesek fedezetei sem piacosíthatóak, értsd kilakoltatási moratórium és lakásértékesítési moratórium van érvényben, addig szinte mindegy, hogy bejegyezhető-e a fedezet.
No, természetesen azért ez nem így van, hiszen a bankok még hihetnek és hisznek is abban, hogy a jelzálogfedezettel nyújtott hiteltermékek alapja, vagyis a fedezet egyszer valóban fedezetként fog viselkedni, de azért az sokat mondó, hogy a kormányzat folyamatosan ad olyan jelzéseket, hogy a későbbiekben sem fog senki az utcára kerülni. Márpedig, ha a helyzet változatlan marad, annak beláthatatlan következményei lesznek, a bankok elképesztő veszteségeket fognak elszenvedni, hiszen fedezett hiteleiket voltaképpen fogyasztási hitelekké kell átértékelniük. Hiszen a fedezetek nem működnek, járulékos következményként pedig szinte az ügyfelek kényére-kedvére van bízva, hogy hajlandók-e törleszteni.
Harmadik beszélgetőpartnerünk szerint sem várható, hogy a bankok trükköznének és kicsit becsomagolnák a hitelkonstrukciókat az engedélyezett kategóriákba. Az értelmezések szerint a tisztán euróhitelek (forintátváltás nélkül) kaphatnának teret a megengedőbb megközelítéssel. Azzal banki forrásunk egyetértett, hogy a svájci frankos hitelek és az euróhitelek együttkezelése szakmai hiba volt, és valóban van Magyarországon egy olyan réteg, amelyiknek a jövedelme euróban keletkezik, és számukra az euróhitel a legkevésbé kockázatos termék.
A szabályozók tavaly augusztusban kiöntötték a gyereket a lavórral. Egy viszonylag szűk kör miatt az euróhitelezést ugyan újra lehetne indítani, de forrásunk szerint valószínűleg a szabályozó erre a „kicsi szegmensre” nem volt külön tekintettel. Maguk a bankok ráadásul különösebben nem tülekednének devizában hitelezni.
Nagyon sokba került az a korábbi nagy hiba, miszerint 10-20 éves devizahiteleket a bankok 1-3 havi rövid pozíciókkal fedeztek a treasuryken keresztül. A lehetőségek nem tágultak, éven túl, főleg 10 évnél hosszabb időtávokra a bankok nem is nagyon tudnak fedezni. A svájci frank további izmosodását várják az elemzők, a svájcifrank-hitelek a bankoknak sem hiányoznak.
Forrás: FigyelőNet www.fn.hu
Közvetlen link
Míg hazánkban szenvednek a devizahitelesek, addig északi szomszédunk lakói még soha ilyen olcsón nem juthattak lakáshitelhez, mint napjainkban. A Szlovák Takarékpénztár a kritikus 4%-os szint alá csökkentette a lakáshitelek kamatait, az ország vezető pénzintézete mellett a többi bank is hasonló intézkedések és kedvezmények bevezetését jelezte. A 35 évnél fiatalabb ügyfelek akár már 0,99%-os kamattal is vehetnek fel hitelt.
A cikk folytatása
A még 2008 októberében 11,5 százalékra ugró jegybanki alapkamat mára 5,5 százalékra olvadt, ez pedig növelheti az érdeklődést a forinthitelek iránt. Azonban nem csak a kamatszint csökkentése adhat lendületet a forinthiteleknek: kedvező lehet az erős forint miatti magas árfolyamkockázat és az idén életbelépő hitelszigorítás is. A szakértők szerint viszont korai még a forinthitel idejéről beszélni, az 5,5 százalékos kamat ugyanis még mindig túl magas.
A cikk folytatása
Mint arról a korábban beszámoltunk, a frankhitelek kiváltása több hullámban valósulhat meg. Az egyiket az euró bevezetése indíthatja el, de addig is sokan megfontolhatják a frankhitelük kiváltását, ha az árfolyam újra megközelíti a 160 forintos szintet. Azok az ügyfelek azonban egyelőre jó ideig nem tudnak szabadulni a frankhitelüktől, akik a vételár 80-90%-át vették fel vagy az ingatlanuk fedezeti értéke a fennálló tartozás összege alá csökkent, mert az új hitelfedezeti szabályok ezt nem teszik lehetővé. A cikk folytatása
A törlesztőrészlet olcsóbb lehet, az egyszeri induló költségek viszont nagyobbak az osztrák hiteleknél, de a váltási és utalási költségek is elvehetik a kedvét annak, aki magyar helyett ausztriai székhelyű banknál szeretne ingatlanvásárláshoz hitelt felvenni. A lehetőséggel azok járhatnak jól, akik Ausztriában dolgoznak, vagy máshonnan van jövedelmük euróban.
Néhány évvel ezelőtt főként a határmenti településeken terjedt el, hogy ingatlanvásárláshoz érdemesebb ausztriai bankoktól hitelt felvenni. Elvileg persze az egész országban lehet felvenni úgynevezett osztrák hiteleket, de gyakorlatilag számos akadállyal szembesülhetnek az ügyfelek. A hitel legfontosabb feltétele egy piaci értelemben forgalomképes ingatlan.
Állami kezességvállalással, törlesztőrészletek csökkentésével, vagy legalábbis fixálásával, s nem utoljára a futamidő meghosszabbításával sietett az állam – a pénzintézetekkel karöltve – a bajba jutott adósok megsegítésére. Mennyire népszerűek a rugalmas hitelkonstrukciók, beváltak-e a tűzoltásra használt válságkezelő intézkedések? Bankokat kérdeztünk.
Lakásépítési kedvezményt (ismertebb nevén “szocpol”) az a nagykorú, magyar állampolgár igényelhet, akinek (illetve aki házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjának) nincsen másik lakástulajdona, vagy állandó használati joga, bérleti jogviszonya és a kedvezményt a saját, méltányolható lakásigénye kielégítésére fordítja. (Lakástulajdonnak tekintendő a gazdasági társaság tagja által a társaság részére apportként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi, illetve fennmaradási engedélyben meghatározott céltól, illetve a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.)
Amennyiben az igénylőnek 50%-ot meg nem haladó tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amelyben tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés folytán lett tulajdonos vagy több mint két éve öröklés/ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába a lakás és a haszonélvező benne lakik, akkor nem esik el a kedvezménytől.
A kedvezmény igénybevételénél figyelembe kell lenni a méltányolható lakásigény jogszabályban meghatározott feltételeit, a szobaszámról és építési költségekről szóló előírásokat.
A forint alapú hitel azt jelenti, hogy a bank az ügyfél által felvett hitel összeg tartozását forintban tartja nyílván.
Előnye
A havi törlesztő részlet nem változik, szemben a deviza alapú hitellel.
A forint alapú építési hitel esetében a TELJES építkezési költségvetés 70%-ról el kell számolni számlával.
Ha egy 20 millió forintos költségvetésű építkezéshez felvesz 5 millió forint építkezési hitelt, akkor is a teljes (20 millió forint) költségvetés 70 %-ról számlával kell elszámolnia. Azaz 14 millió forintról kell számlát bemutatnia, amelyet olyan cég bocsátott ki, amelyiket elfogadja az APEH (szerepel a számla kibocsátás napján az APEH honlapján)
3 havi munkaviszonyt kell leigazolni.
A jövedelem igazolás módja:
- Ha bankszámlára érkezik a jövedelemUtolsó egy havi bankszámla kivonat (egyes bankok az utolsó két havi bankszámla kivonatot kérik be) és munkáltatói igazolás.
- Ha nem bankszámlára érkezik a jövedelemAz előző évi APEH jövedelem igazolás és munkáltatói igazolás.
Van lehetőség figyelembe venni a GYES-t, GYED-t, családi pótlékot, tartás díjat, ha legalább egy minimálbér leigazolásra került.
Ha nem elegendő a jövedelem, akkor adóstárs vagy adós társak bevonása lehetséges.
Extra lehetőség a jövedelem vélelmezés:
Ha az ügyfél legalább minimálbért le tud igazolni, lehetőség van jövedelem vélelmezésre.
A jövedelem vélelmezés során figyelembe vehető jövedelmek:
- Rendszeres megtakarítások (életbiztosítás, lakástakarék) Vállalkozói jövedelmek
- Vállalkozói árbevétel alapján – Klasszikus vállalkozás
- Vállalkozói árbevétel alapján – Szolgáltató jellegű egyéni vállalkozás, Bt, beltag
- Átalányadózók jövedelme (taxis, fodrász stb.)
- EVÁ-s vállalkozói jövedelem
- Őstermelői jövedelem
