Kevesen vesznek fel állami támogatású lakáshitelt – derül ki a fontosabb bankok lapunknak küldött válaszaiból. Tapasztalataik szerint ugyan folyamatos az ügyfelek érdeklődése a lehetőség iránt, ám az összetett és túl szigorú jogszabályok miatt sokan nem jogosultak a támogatásra, vagy nem vállalják a hiteligényléssel járó számlanyújtási kötelezettséget. Az ilyen lakáshitelek iránti kereslet csökkenését jelzi, hogy tavaly jelentősen visszaesett a költségvetésben az e célra kifizetett összeg.

„A tavaly februári termékindulás óta mintegy 200 új típusú, államilag támogatott lakáshitelt folyósítottunk, amelyek összege több mint egymilliárd forint volt” – közölte az Erste Bank a Világgazdasággal. Ebből az év utolsó két hónapjában 62 hitelt nyújtottak 400 millió forint értékben. Ha fennmarad az érdeklődés év végén elért szintje, akkor a hitelintézet évente mintegy 400 támogatott hitelt folyósíthat 2,4 milliárd forint körüli értékben.

A bank tájékoztatása szerint szakértőik a jogosult ügyfeleket a tanácsadások során minden esetben tájékoztatják a támogatott hitel igénybevételének lehetőségéről, és az ügyfelek részéről is folyamatos az érdeklődés. Különösen a tavaszi-nyári hónapokban nagyobb a „mozgás”, ez az ősz során koncentrálódó folyósítással jár. Ám az összetett jogszabályi feltételek miatt az érdeklődők közül nem mindenki jogosult kamattámogatott hitelre, vagy nem vállalják például az igénybevétellel járó számlanyújtási kötelezettség teljesítését.

Forrás: VG

„Szocpol már csak júliusig” – így hirdeti egy szemfüles vállalkozó a világhálón családi lakóparkját, remélve, hogy üzletet csiholhat a napokban bejelentett kormányzati megszorításokból. Kampányával aligha marad egyedül, piaci becslések szerint ugyanis a tavaly átadott 34-36 ezer új lakás 20-30 százaléka üresen áll, vagyis csaknem 10 ezer ingatlan vár vevőre.

Sok fejlesztőnek nem jönne tehát rosszul, ha vételi rohamot generálhatna a megszűnő lakástámogatásokra alapozva.

A cikk folytatása

A kormány döntése értelmében az európai uniós polgárok is igénybe vehetik a magyar lakástámogatásokat, ha Magyarországon vállalnak munkát, és rendelkeznek érvényes tartózkodási engedéllyel.

A lakástámogatást eddig csak magyar állampolgárok vehették igénybe, de az európai uniós csatlakozásuk után Magyarország elfogadta az uniónak azt az alapelvét, hogy szociális kérdésekben egyenlő esélyeket teremt az unió valamennyi állampolgára számára.

Módosult 2008. februárjától a törvény. Lássuk a legfontosabb változásokat.

Februártól a Magyarországon élő uniós polgárok lakástámogatásához már nem a munkaviszony, hanem a tartózkodási engedély a feltétel.
Eddig a Magyarországon munkaviszonnyal rendelkező uniós polgárok mindazon támogatásra jogosultak voltak, mint a magyar állampolgárok, de csak a munkaviszonyuk tartama alatt.

Február 1-től a rendelet a közvetlen (szocpol) támogatást és a kamattámogatást a nem uniós polgároknál is hasonló módon szabályozza. A feltétel a 3 hónapot meghaladó tartózkodási engedély és a magyarországi bejelentett lakóhely.

A jogosultaknak a tartózkodási jogot kell évente, január 31-ig igazolni a banknál. Amennyiben ez 10 éven belül megszűnik, és két hónap elteltével sem kap az illető tartózkodási engedélyt, akkor ugyan az történik, mint ami korábban, a munkaviszony megszűntekor történt. Vagyis a szocpol arányos részét vissza kell fizetni, illetve nem jár a kamattámogatás. Ha utóbb újra kap tartózkodási engedélyt, akkor a 10 évből maradó időre arányosan újra jár a szocpol kedvezmény és feléled a kamattámogatás is, bár ez utóbbira nem a 10 éves terminus, hanem a futamidő vonatkozik.

Támogatott személy fogalma:

• magyar állampolgár és az, akit külön törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg- a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki bejelentett lakóhellyel is rendelkezik
• harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, vagy “hontalan”

Külföldi igénylő esetén változtak a benyújtandó igazolások köre. A közvetlen támogatás igénybevételére a nem magyar állampolgár a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jog fennállása alatt akkor jogosult, ha a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel (szálláshellyel) rendelkezik. Igazolnia kell hivatalos irattal, hogy neki, házastársának, élettársának, gyermekének és együttköltöző családtagjának nincs lakástulajdona a származási országában.

• Büntetőjogi felelősség mellett írásban kell nyilatkoznia, hogy a közvetlen támogatással épített, vásárolt, bővített lakás elsődleges lakóhelyéül fog szolgálni.
• Igazolni szükséges a tartózkodás jogcímét, és a bejelentett szálláshelyet bejelentő lappal, illetve a személyazonosságot személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel.
• Külföldi igénylő esetén (mind közvetlen támogatás esetén, mind kamattámogatás esetén) a tartózkodási jog fennállását évente január 31-éig igazolni kell a bank felé. Ha a tartózkodási joga – építés esetén a használatba vételi megadásától, vásárlásnál az adásvételi szerződés megkötését követő – 10 éven belül megszűnik, és 2 hónapon belül nem kap tartózkodási jogot igazoló okmányt, vagy tartózkodásra jogosító engedélyt, az igénybevett közvetlen támogatás összegének – a 10 évből még fennmaradó időtartamhoz viszonyított – arányos részét köteles visszafizetni.
• Jelzáloglevél kamattámogatást és Kiegészítő kamattámogatást külföldi házaspár nem vehet igénybe, azaz legalább egyikük támogatott személy kell legyen. Ha egyedülálló, gyermekét nevelő személy az igénylő, csak támogatott személy lehet.

Melyik hitelnél érvényesíthető a kedvezmény?

Ha lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra, lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult.

Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető.

A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni.

Abban az esetben azonban, ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.Mekkora a kedvezmény mértéke?

A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között annyiban, hogy eltérő mértékű kedvezményt rendel hozzájuk. A cikk folytatása

A kölcsön célja lakóingatlan bővítése. Bővítésnek minősül a meglévő lakás beépített térfogatának a lakásfunkcióval összefüggő vízszintes, és/vagy függőleges irányú növelése érdekében építési engedéllyel végzett építési munka (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés).

A kölcsön céljának megítélésekor az építési hatóság engedélyének tartalma az irányadó. Ha a bővítésre kiadott engedély új, önállóan forgalomképes lakás kialakítására vonatkozik, akkor a kölcsönkérelmet lakásépítési kölcsönként kell benyújtani, és feltételeire a lakásépítési kölcsönre vonatkozó tájékoztatóban leírtak az irányadók. A cikk folytatása

Lakásvásárlási kedvezmény használt lakóingatlan megvásárlásához akkor igényelhető, amennyiben az igénylő három vagy több gyermeket tart el, és a 2001. augusztus elsején az igénylő vagy az együttköltöző eltartott gyermekeinek együttesen legalább 50 %-os tulajdonában lévő lakása értékesítésével, helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, legalább komfortos lakást vásárol. A cikk folytatása

Milyen célra használhatja a lakásvásárlási kölcsönt?

Kölcsöntípustól függően, vehet használt vagy új építésű lakást, családi házat, amihez – amennyiben a feltételeknek megfelel – akár közvetlen támogatásokat is igényelhet:

• szoc.pol.,
• fél szoc.pol.,
• otthonteremtési támogatás,
• akadály-mentesítési támogatás

Államilag támogatott és piaci kamatozású lakásvásárlási kölcsönök

Az államilag kamattámogatott kölcsönök fajtái: jelzálogleveles és kiegészítő kamattámogatásos.

E két kamattámogatási formához, amennyiben a feltételeknek megfelel állami kezességvállalás melletti hiteleket is lehet igényelni (Fészekrakó-, közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek, katonáknak stb. szóló hitel). Az állam által nyújtott kamattámogatás miatt ezen hitelek kamatozása kedvezőbb, de számos jogszabályi feltételnek meg kell felelni ebben az esetben.

A cikk folytatása

Milyen célra igényelhető a bővítési kölcsön?

• államilag támogatott kölcsön esetén: olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen az igénylő tulajdonában lévő lakás legalább egy lakószobával bővül és az ingatlan ötven százalékot elérő arányban az igénylő tulajdonában lesz
• piaci hitel esetén: olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen a lakás alapterülete bővül

Milyen célra igényelhető a korszerűsítési kölcsön?

• Államilag támogatott kölcsön esetén a lakás komfortfokozatának növelése érdekében az alábbi célokra:
  - víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése
  - fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs
  - központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is
  - az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang- illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése
  - a korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.

• Piaci kamatozású kölcsön esetén a fentiektől eltérő korszerűsítési célokra is igényelhető a kölcsön (pld: átalakítás, lakásfelújítás).

Kedvező feltételek forintban is!

• A kölcsönt igényelheti kedvező állami kamattámogatással, de kiegészítheti költségeit piaci kamatozású kölcsönnel is.
• Igényelhető kölcsönösszeg:
  - államilag támogatott kölcsön esetén az igényelhető legkisebb kölcsönösszeg 1 millió forint, a legmagasabb pedig 5 millió forint;
  - piaci kamatozású kölcsön igénylése esetén akár 60 millió forintot is vehet fel!
• A futamidő államilag támogatott kölcsön igénylése esetén: 7-től 20 évig terjedhet, piaci kamatozású kölcsön esetén pedig 2-től 30 évig, az Ön választása szerint.
• Pótingatlan bevonásával akár az építési költségek100%-át is kölcsönből fedezheti.
• Igényelheti már minimálbérrel is.
• Hitelfolyósítási díjat csak jóváhagyott kölcsönigény esetén kell fizetnie.
• Amennyiben jogosult rá, lehetősége van közvetlen támogatások igénybe vételére is, mint pl. lakásépítési kedvezmény (szoc.pol.), bővítés esetén félszoc.pol.

Mire fordítható a szocpol?

A szocpol igénybe vehető

• új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minősülő tetőtér-beépítésének a kivételével,
• az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,
• olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen 50%-ot elérő arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, a lakás hasznos alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül,
• a három vagy több gyermeket eltartók vagy együtt költöző eltartott gyermekeik több mint két éve már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, (ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak és együtt költöző eltartott gyermekeiknek együttesen legalább 50%-os arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás eladási árának az azt terhelő, visszafizetett önkormányzati, illetőleg munkáltatói támogatással, valamint lakáscélú hitelintézeti kölcsönnel csökkentett összegét a vásárlásra fordítják). A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók és együtt költöző eltartott gyermekeik tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt. .

A megelőlegező kölcsönt is csak ezekre a célokra lehet felhasználni . A cikk folytatása

Az állami lakástámogatás az elmúlt években többször változott.

A legfrissebb információkat az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapján találja meg.

A jelenlegi szabályozás szerint – amely 2003. december 22-én lépett hatályba – az állami támogatás a jegybanki alapkamathoz kötődik. A korábbi, használt lakást vásárlóknak 6, újat építőknek vagy vásárlóknak 5 százalékos kamatplafon mozgó kamatplafonná változott. Az ügyfelek által fizetendő maximális kamat 8 százalék lett új lakás, 9,6 százalék használt lakás vásárlása esetén. A rendszer visszamenőleges hatállyal nem változott.

A támogatási rendszer továbbra is segítséget nyújt mindenkinek, aki új lakást épít vagy vásárol, használt lakást vásárol vagy korszerűsít. A lakástámogatási rendszer további, hosszabb távon még kisebb állami szerepvállalással finanszírozható formájának megteremtése érdekében a kormányzat további megoldásokat keres.

A gyermekek utáni szocpol támogatás
A szociálpolitikai támogatása – hivatalos megnevezés szerint lakásépítési kedvezmény – összegét a kormány 2004. április elsején ismét megemelte. Az egy gyermek után járó támogatás összege a 2002-es 200 ezer forintról 800 ezer forintra növekedett. Két gyermek után a két évvel ezelőtti 1,2 millió forint helyett 2 millió, három gyermek után 2,2 millió helyett 3,2 millió, míg négygyermekes családoknak 2,4 millió helyett 4 millió forintos támogatás adható.
A szocpoltámogatás továbbra is az új lakást építőknek vagy vásárlóknak, illetve a lakásépítőknek, valamint a tetőteret beépítőknek jár. Az otthonukat felújítóknak pedig az előző összegeknek a fele jár (ez az úgynevezett fél szocpol). A kedvezmény összege más eltartott családtagok után személyenként harmincezer forint. A szocpolkedvezményt az utóbb (a törlesztés megkezdése után, de még a törlesztési idő alatt) született gyermekek után is el lehet számolni a még fennálló tartozások csökkentésére, de nem lehet megelőlegezni.

Öt pilléren álló Nemzeti lakásprogram
A kormányzat 2003. tavaszán meghirdette a Nemzeti lakásprogramot (NLP), amely a készítői szerint öt pilléren áll: ingatlan és építési szabályozás, építési és befektetési ösztönzés, lakhatás és szociális támogatás, kultúra, képzés, kommunikáció, végül: kormányzati zászlóshajó projektek.

Az NLP szabályozási része egy átfogó törvényalkotási program. Ennek jegyében a parlament már 2003. őszén elfogadta a társasházi törvényt, amely a jogszabály a társasháztulajdon létesítését és biztonságos fenntartását, társasházak szakszerű és biztonságos működését, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését szolgálja. A törvényalkotási program része egy új lakásszövetkezeti törvény megteremtése is.

Program az eladósodás mérséklésére
A kormány 2004. májusában egy olyan program elindításáról határozott, amely a lakosság eladósodásának mérséklését, a leszakadók és a hátrányos helyzetűek megkülönböztető támogatását segíti. A program a lakáshitel-tartozások egy meghatározott részére, valamint a közüzemi díjtartozásokra irányul. A programot részletesen 2004. második felére dolgozzák ki, elindítása 2005-től várható. Indokoltságát jelzi, hogy nagyjából félmillió család küzd a lakásfenntartáshoz kapcsolódó anyagi problémákkal, ez a hazai háztartások 13 százaléka.

Támogatás az önkormányzatoknak
A kormányzat jelentős támogatást nyújt az önkormányzatoknak a lakásproblémák megoldásához. A különböző, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt technológiai-korszerűsítési és energiatakarékossági pályázatok mellett a Belügyminisztérium 2004. januárjában – a Széchenyi terv keretében – 9,3 milliárd forintot osztott szét az önkormányzatok között. Ezt az összeget szociális bérlakások építésére, valamint a panelprogramra fordíthatják az önkormányzatok. E program keretében 2004-ig egyebek közt közel 13 000 szociális bérlakás építése, és több mint 31 000 panellakás felújítása kapott támogatást.

Eredmények
- A lakáscélú hitelállomány 2003. végén 1700 milliárd forint volt, 2004. első két hónapjában 82 milliárddal emelkedett (Forrás: PM)
- Támogatott lakáshitelről szóló szerződéssel 2003. végén 290 ezer háztartás rendelkezett (Forrás: PM)
- Az állam 2004-ben 198 milliárd forintot fordít lakástámogatásra, ez hatvanmilliárd forinttal – csaknem ötven százalékkal – haladja meg a 2003-as szintet (Forrás: PM)
- Az épített lakások száma 2000-ben 21 583 volt, 2003-ban már több mint 35 ezerre emelkedett a kiadott használatbavételi engedélyek száma. A tavaly kiadott építési engedélyek száma elérte a 60 ezret, ami húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Forrás: KSH)

Forrás: Magyarország.hu